Illúzió

Kedves Duci lány! Meghajlok előtted!

Nagyon, nagyon nehéz az újrakezdés. Szinte mindenben. Én is, mint sok sorstársam, magamat tettem a saját életemben a hátsó sorba. Minden fontosabb volt, mint hogy eljussak egy konditerembe, vagy már amikor úgy éreztem, hogy most van rá időm, már erőm nem maradt. Amikor pedig idő és erő is van, meggyőzöd magad, hogy na te ezzel a testtel ugyan le nem mászol semmilyen közösségbe, majd ha leadtál pár kilót a diétáddal. 
Helytelen. Ez egy ördögi kör, higgy nekem, minden kifogást ismerek! A fejedben van egy kis kapcsoló, általában piros színű, mert mindig veszélyben érzi magát attól, hogy felkapcsolják és fényben úszva, napnál is világosabb, hogy mit kellene tennie, és mit nem tesz meg. De ha már felkapcsoltad, legalább szembesítetted magad a szomorú igazsággal, elhanyagoltad a testedet. Ez az a pont, ahol az ESÉLY kopogtat. 
Mi a teendő ekkor?
Mély levegő, tréning gatya húzás, és kilopakodás a fülhallgatóddal és a kedvenc zenetáraddal az éjszakába futni. 
ESÉLYT kaptál érted? Bentről kopogtattál kifelé, hogy kész vagy a változásra. Használd ki! Nagyon nehéz lesz, emberfeletti, de ne hagyd abba kérlek! Juss el arra a pontra, amikor már HIÁNYZIK a mozgás! Onnantól nyerésben vagy. Minden tréning gatya húzás nehéz lesz egy ideig, dühös leszel, sőt frusztrált, de ne add fel. DUPLÁT ÉR, ha szar kedvvel indulsz neki, ez biztos! Ezt is magamról tudom. 
Szembejött velem a facebookon ez az írás, ami könnyeket csalt a szemembe, mert annyira értettem, éreztem…

Szeretném ha te is ‘átengednéd magadon’…

 

 

Kedves Duci Lány!

Igen, te. Te, aki úgy teszel, mintha nem látnál, mikor elfutunk egymás mellett. Te, akin nincs is rendes sportcucc, aki alig kapsz levegőt. Lassú vagy, kapkodod a levegőt, látszik, hogy minden mozdulat szenvedés a számodra.
Alig mersz rámenni a rekortánra, képes vagy nagyobbat kerülni, mint kéne, nehogy a futók közé keveredj. Úgy izzadsz, hogy tiszta víz a hajad. Húsz percet is alig bírsz maradni, és totál kimerültnek tűnsz, mikor haza indulsz. Sosem beszélgetsz senkivel. Nekem viszont mondanom kell neked valamit.
Csodálatos vagy!

1

Ha egy pillanatra a szemembe néznél, látnád a tiszteletet és elismerést, amit irántad érzek. A kaland, amibe belevágtál, elképesztő: hamarosan jobb lesz az egészséged, tele leszel önbizalommal és a szabadság egészen új fogalmát ismered meg. Most borzasztónak tűnhet lejönni ide, szembenézni a félelmeiddel és mozgásra kényszeríteni magad, azonban amit kapsz majd ettől az egésztől, az sokkal nagyobb, mint az erőfeszítés, amit bele kell tenned.
Már el is kezdted az átváltozást. Nem vagy hajlandó tovább ebben a fizikai nihilben élni. Nehéz döntést hoztál, ami viszont tele van ígérettel. Minden egyes lélegzet, ami kínkeservesen beszívsz, könnyebb, mint az előző volt. Minden egyes lépéssel messzebb kerülsz attól, aki voltál, és közelebb ahhoz, aki leszel: egy erős, egészséges emberhez, aki tudja, nincs lehetetlen.
Hős vagy a szememben. És ha kicsit felnézel, és alaposabban szemügyre veszed a többi futót, akik miatt kényelmetlenül érzed magad, az ő szemükben is látni fogod, hogy csodálják az elszántságod. Sokan közülük pontosan tudják, min mész keresztül. Te vagy az, aki nemcsak fogadkozott, hogy majd holnaptól, majd jövő héttől, majd jövőre elkezd futni, hanem tényleg ott vagy és futsz.
Futó vagy, és ezt senki nem veheti el tőled. Könyörtelenül haladsz előre az úton. Erősebb vagy, mint gondolnád, és hamarosan magad is elcsodálkozol, mire vagy képes. Nem soká, lehet, hogy már holnap, le fogod nyűgözni saját magad. Egészen új szemmel látod majd a világot. Igazi inspiráció vagy.
Meghajlok előtted.

Szerző: Gini Papp -Illúzió

(Levél: runnersword.hu)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!