Illúzió

Retro faloda, így ettünk mi hajdanán

Ki ne szeretne a múltba csöppenni néhány kép segítségével? Elmerengeni milyen volt amikor még szinte ízfokozók nélkül élvezhettük az ételeinket. Rácsodálkozni egy-egy tárgyra, amit ovisként fogtunk a kezünkben, vagy valamire, aminek az ízét sosem felejtjük hiába vonták ki a forgalomból már sok évvel ezelőtt. Jöjjenek ezek most.

 

 

Amikor még 3 forint volt egy kiló fehér kenyér. Persze a húst és a zöldséget azért nem kellett színes lámpával megvilágítani mert hús nem volt csak talán egyszer egy héten, zöldséget és gyümölcsöt nem lehetett kiválogatni és bizony sokszor idejét múlta. Narancs és banán télen (Budapesten) az Örs vezér terén volt kapható, amíg a készlet tartott. Én álltam sorba gyerekként érte, és maximum 1-1 kilót vásárolhattam. De ami a legfőbb, hogy az embereknek 4-szer kellett sorba állni mindenért és gyakran előfordult, hogy mire valaki a sor elejére került az áru már elfogyott. Szóval ez is hozzátartozik az igazsághoz 😉

közért

Ebben maximum a dinnyét lehetett normálisan hazacipelni. A cekkeren ugyanis átesett a gyufásdoboztól a túró rudiig minden, ami a lyukakon áttülekedni volt képes. Maximum ha beletettél egy Centrumos zacskót, akkor volt esélyed hazavinni mindent, hiánytalanul. 

cekker

cekker

Hitler szalonna. A bukta alapvető hozzávalója volt. A világháborúban a német katonák kaptak hasonló gyümölcslekvárt, a vitamin pótlás miatt, és mivel úgy szelték evéskor, mint a szalonnát, a köznyelv ráakasztotta a “hitlerszalonna” nevet. Kapni gondolom azért nem lehet, mert ennek még gyümölcs volt a fő alkotóeleme, most már valami zselésítő anyag. Néhány üzletben és csarnokban még elérhető. A dobozost nem ajánlanám, az a bizonyos kimért, zsírpapírban vásárolt a piacon, az igen, az tényleg ugyanolyan.

Hitler szalonna

Retro karácsonyunk, emlékszel még rá? Kattints IDE!

A jó öreg autopressz. Modernebb társa hátul vasalózsinórral csatlakoztatva árammal működik, de ugyanúgy  tolja át az anyagot, ami infarktus közeli állapotba képes hozni. Nagyon sokan főzik a feketéjüket még ma is a csőrössel. 

kávéfőző

Íme a vasalózsinóros:

2

Majd a kotyogó:

kotyogó

Végül a deluxe kinézetű kerámia tetejű kotyogó:

kotyogó

A kávéhoz persze darálni is kellett. Anyám az akkor még sárga papírzacskós Omnia kávéért küldött le mindig a közértbe, és ott helyben vissza is kellett darálnom a zacskójába. Később vett egy ilyen remek elektromos kávédarálót és ha hiszed ha nem, még ma is ugyanolyan erővel őröl, mint új korában.

darálók

kávédaráló otthon

És ha diót akar darálni, még ma is ezt kapja elő anyám

daráló

Nagyanyáméknak volt ilyen gyönyörű aranyszélű kávéskészlete, amit ritkán vettek csak elő, mert mosogatásnál kopott róla az arany 🙂

kávé

Kislánykoromban ezen mértem ki az első piskótáim alapanyagait. Rácsos rátéttel kiváló csecsemő mérleggé alakult át, amin a húgomat mázsálták anyámék. 

mérleg

Azóta sem sikerült ilyen finom joghurthabot előállítania senkinek, bárhogy is próbálkozott vele. Nem értem miért nem lehet ráállni újra a gyártására. Az epres volt a kedvencem? És neked?

joghurthab

Ugyanez érvényes a krémtúróra

krémtúró

Tarts velem egy időutazásra ITT is!

A híres kukorica mintás szett. Nektek volt vagy esetleg van is még belőle? Magyarszombatfán készítették őket, a Kerámia-gyárban. 

kukoricás kancsó

A nagymamámnak volt ilyen virágos liszttároló doboza. Amikor a saját háztartásomat rendeztem be, az elsők között volt, hogy beszerezzek egy hasonló dobozt. Azért egy pont ilyen lenne az igazi 😉

liszttartó

Suli menza. Nem volt arany középút. Voltak akik imádták, míg mások folyton undorkodtak tőle. Én az első csoportba tartoztam, ezért amikor magam is főzni kezdtem, kerestem a megszokott ízeket még a főzelékekben is, addig próbálkoztam, míg el nem értem pl a speciális édes-savanyú-fokhagymás zöldbabfőzelék ízt 🙂 Az önkiszolgáló éttermekre emlékszel még? Ahol ez a tálca és evőeszköz tipik volt?

önkiszolgáló

menza

menza

Ha desszert, akkor Melba kocka. Melba kocka már az 50-es években is volt, akkoriban Szerencsen csinálták. Én málnásra, citromosra és ananászosra emlékszem. A másik kedvencem a Korfu szelet volt, melyben két rétegben volt a töltelék, kókusz és csoki. A harmadik egy kicsit később a Melódia szelet, ami ostyás alapon azt hiszem mogyorós krém és egész mogyoró is volt benne.

melba

A Szerencsi is jó volt. Most újra kitolták ezekkel a retro csomagolásokkal, de már nem olyan finom az íze. De lehet, hogy csak az idő szépíti meg 🙂

csoki

… és a cukorka, amit boldogan toltunk a képünkbe papírostul

frutti

Turbo vagy Donald rágó. És nem csak a bennük lévő képek miatt 😀

turbo

Sparheltből hoztam gazdagon, hátha felismered a tiéteket is. Volt ebből is a fatüzelésű és később a gázra köthető, csapos. Nagyanyám ételeiből ítélve, ezeken sosem rontották el az ételt 🙂

sparhelt

sparhelt3

sparhelt2

sparhelt4

Nézd meg hogyan süti a kalácsot a 80 éves Mariska néni ITT!

Aztán ott állt a sparhelt mellett a fának, a szobában pedig a brikettnek (a kályhához) a széntároló. Imádtam amikor engem bíztak meg, hogy rakjak a tűzre. Persze a legnagyobb óvintelmekkel kísérték minden mozdulatomat, de én hasznosnak éreztem magam piszkosul tőle.

fa

A szocializmusban nem volt konyha, ahol nem állt egy ilyen sarok műbőr ülőke, aminek felhajtható ülése alatt rejtőztek a centrumos szatyrok és használaton kívüli eszközök

konyha

Nyári szünetekben nagyanyám ilyen kútra küldött vízért kannával. Nem volt folyóvíz még az udvarukban sem. A kanna tetejéből, kupájából ittam a vizet, mert az pohárként is funkcionált

kút

kanna

A legfinomabb ételek ezekben a minőségi zománccal bevont edényekben főttek a sparhelten. Nagyanyám LÁBOS-nak hívta 🙂

lábos

A sparhelt mögött szintén vastag zománccal készült fröccsenés ellen kitalált falvédőnk volt.

falvédő zsírtól

Anyám a nagy családnak ilyen békebeli kuktában főzött sokszor a húslevestől a töltött paprikáig mindent. Ma is a kedvenc eszköze

kukta

kukta

Csőröge fánk, barátfüle, eperlevél tészta célszerszáma ez a derelye vágó volt és talán mindig is marad. A legtöbb háztartásban fellelhető mind a mai napig. Van ahol rádli a neve. 

rollo

Nokedli szaggató. Én még ma is ilyet használok

nokedli

Krumplinyomó. Ezer funkcióban persze. A krumpli mellett anyám ezzel gesztenyepürét préselt nekünk, sőt még disznóvágáskor a töpörtyűt is ezen nyomkodják meg, hogy kicsöpögjön az összes zsírja és már csak a finom, porhanyós étel maradjon hátra.

krmpli

Apámék telkének konyhájában még ma is ott áll ez az örökbecsű konyhai készlet

készlet

A 30-40 évre berendezkedett melegszendvics sütőjük még a mai napig is az egyik legtöbbet használt tárgy

melegszendvics

Üveg almareszelő. Vajon lehet még ilyet kapni? A testvéreimnek gyalultam rajta a pürét amikor még kisbabák voltak. Mostanában már csak műanyagot szoktam látni

reszelő

Sajtár, Rocska, Zséter és megannyi néven ismertük azt amibe a Bimbó tejelt 🙂 Ebben gyűjtötték a tehéntejet

sajtár

A vizes pad így nézett ki hajdanán

vizes

Igen így ittunk, az utolsó fél kortyot meghagytuk, hogy ne nekünk kelljen csinálni

szifon

Alpakka evőeszköz. Azt hitted sztrókot kaptál ha hozzáért a fogtömésedhez. Viszont ezzel aztán igazán lehetett lapátolni a gazdag ízű leveseket

evő

2 forintból 2 kiflit és egy dobozos tejet vagy kakaót vettem a suliban. Elképesztően finomnak tartottam, még ma is leülök és sokszor eszem ebben a párosításban reggel, és igen, eszembe jut egy csomó szép emlék tőle.

reggeli

tej

reggelii1

Az oviban, sőt később az iskolatej automatánál is ezekből a bögrékből ittunk.

ovispohár

Óvodai jelek üzenetei – ide kattintva nyílik!

Mese sajt. Amikor először vettem a számba a csoki ízű sajtot nem akartam elhinni, hogy ilyen van. Soha többé nem próbálkoztam vele. Az öcsém viszont imádta. Szóval jó megosztó volt ez is

mese

Zsíros deszka, kertben termett paprikával, paradicsommal, vagy csak úgy pirosarannyal, lila hagymával. Nem is volt annál jobb.

zsíros

Én még vásároltam tőle 50 fillérért 1 gombócot. Csilingelve jött de jobban kellett fülelnünk, mert jóval halkabb volt, mint a Family Frost 🙂

bagaméri

Ennek a hiánya is fáj ha meglátom a dobozát. Még szárazon is ettük 🙂

fagyi
(forrás: retronóm, klassz80s-90s, retro made in Hungária fb csoportok)

Szerző: Gini Papp - Illúzió

Ha tetszett, kérlek oszd meg te is, és mindig nézz szét a lap alján lévő képes ajánlatok között is! Ha van kedved, jobb oldalon csatlakozhatsz Facebook oldalamhoz, így egy jó kis csapat tagja lehetsz.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Kitty Németh says: (előzmény @Hegyi Judit)

    Ilyen almareszelőm van valahol. Ha kell, odaadom szívesen.

  2. Zsolt Győri says: (előzmény @Globoid)

    Nem sikerült a hálók ügyében tenni semmit? Retronom oldal ZsoMi1 nicken elérsz

  3. Hegyi Judit says:

    Almapüré készítőt üvegből láttam a Corvinban. Remélem, nem reklám…

  4. Istvan Szamosi says:

    Egyetlen lényeges dolog maradt ki, a Limo italpor. 😀 Mi azt ettük folyton szárazon. 😀

  5. Zsolt Győri says: (előzmény @Globoid)

    Nézzél be a retronom oldalra. ZsoMi1 nick.

  6. Szia! Ne haragudj, de csak most olvastam az üzenetedet. Mennyi kellene és mekkora méretben? Sajnos nem tudom, hogy tudnám elküldeni az email címemet, hogy ott megbeszéljük.

  7. Kovács Norbert says:

    Az utolsó képen lévő, szifonban elkészíthető fagylaltpor valami fenomenálisan finom volt! Azóta se ettem megközelítőleg sem olyan finomat… Sok éven át otthon volt egy kiürült dobozunk, amibe valami apróbb dolgokat tartottunk. Ezt sokáig nyitogattam csak úgy, mert az isteni illata sokáig érződött a pornak. Ha lehetne kapni újra az eredeti receptúra szerint, csak ennek kedvéért vennék habszifont (ha ugyan azt is lehet még kapni egyáltalán)…

    Melbát/párizsi kockát imádtam.
    Ami érzésem szerint kimaradt a felsorolásból, az az egyadagos csmagolt jepor volt. Kétféle csomagolásban (barna meg talán fehér?), az egyik sovány a másik teljes tejpor volt. Imádtam kristálycukorral keverve kanalazni, néha kaptam rá egy kicsi kávét is.

    A joghurthabból a citromos volt a kedvencem, de én még nem a danone-ra hanem az azelőtti változatára emlékszem.

    A Nagykőrösi dzsemeket nagyon szerettem, praktikus volt a kis kiszerelés, bár lehetett nagyobb üvegben is kapni, és az sem romlott meg 1-2 hét után. Pont ma vettem üveges dzsemet a boltban, és akár melyik fajtát néztem, mindre rá volt írva, hogy felbontás után hűtőben tárolva is csak 5 napig fogyasztható…

    Turbó rágót szerettem, valamint a hasonló ízű, de tetoválós címkéket rejtő változatot is.

    Jellegzetes rágó volt még, igaz az már a 90-es évek elején, a Hubba Bubba is.

  8. Az Autopress az tényleg Autopress! A szögletesnek “Zanzibár”, a Porcelánosnak “Seherezádé” a neve. Csak “Kotyogó” felszálló csövében van egy súlyszelep, amitöl a jellegzetes kotyogó hangot adja.Az pedig úgy néz ki mint a Zanzibár, csak nem hatszögletű! Mikor a nyomás elér egy bizonyos értéket, felemelkedik a szelep, és kotty. Egyébként mindháromba más méretű tömítőgumi tölcsér és szűrő való!

  9. Bottka Katalin says:

    Jók a képek,de a kísérő szövegtől kifeküdtem. Az alpakka kanálnál a könnyem is kicsordult, olyan jót nevettem. Szifonból inni sosem tudtam, de az utolsó kortyra vigyáztam. A műanyag bögrétől viszont már ovis koromban is undorodtam, ahogy később a menzás kajától, meg a mese sajttól is.

  10. Jelasicsné Ihász Irén says: (előzmény @Csaba Fülöp)

    Nagyon jó volt látni,sok emlék tért vissza,és bizony sok olyan dolog volt itt ami az én életemben is jelen voltak!

  11. Göndör András says:

    Nekem is előjött a gyerekkorom és ifjúkorom. A kávét ma is a kerámia felső résszel gyártott kávéfőzőben főzzük (most is gyártják), mert jobb kávét főz, mint a legmodernebbek. A nokedli szaggatónak nincs is alternatívája, bár nagyanyám még deszkáról szaggatta egyenként, ördögi gyorsasággal. Furcsa érzés végignézni ezeket a képeket, ma, amikor mindenből ezer féle van. A fiatalok nem is érthetik, hogy lehet, hogy mindenkinek ugyanolyan volt. Ez volt az egyformaság kora.

  12. Zsó Ho says:

    A Melódia szeletben mandula volt, ostyalap és fekete csoki. Ma sincs ilyen finom termék.
    Volt még Ezüst és Arany kocka, ilyesmit gyártanak a Szamosék manapság is, csak más néven.

    Ki emlékszik a Csokipénzre? Ez kimért csoki volt és mintha ropogós, sós darabok lettek volna benne, kár, hogy ma nincs ilyesmi.
    No meg a Rotschild piskóta, a cukrászdában ezt kaptuk a fagyihoz……

  13. Zsolt Győri says: (előzmény @Globoid)

    Köszönöm, igen, érdekelne, ebből a műanyagfonalból.

  14. Szia! Az én szülőfalumban még készítenek cekkert, ha érdekel, meg tudom kérdezni, hogy csinálnának-e neked egy párat.

  15. Egyikünknek sincs igaza, ezt írja a Stühmer a Korfu szeletről 🙂 “Étcsokoládéval mártott mézes-tojásfehérje frappé”

  16. Gizella Kelemenné Paál says:

    A korfu szelet nem kókuszos volt, hanem kávés.

  17. Kornelia Bostyánné Nedeczky says:

    Mindenre emlékszem. A sarokpad, sajka kivételével mindenre emlékszem, mivel minden volt nekünk is. A Bádog dobozokat ma is használom. pont ilyenek vannak. A virágosban a cukrot, a csíkosban a lisztet tárolom. Nyolcvan fillérbe került a tízóraim, ami egy vajazott zsemle között 5 dkg. párizsi volt. Ízletes finom volt. Most nem szeretem a párizsit, mert messze nem olyan ízű.

    Sajnos azok az árak nem jönnek vissza soha sem, mivel, akkor minden dotálva volt. A kenyér 3,60 volt, de 1 kg. liszt 4,10-4,80 volt kérdés, hogy grízes vagy sima lisztet vásároltál. Azt hiszem, hogy erre kevesen emlékeznek. Abban az időben még nem vezettem háztartást, de Édesapám minden kiadást felírt egy füzetbe, s ebből tisztában vagyok az árakkal. Csak egy ár: 10 dkg. Pick szalámi 10.- Ft. volt! Ritkán lehetett kapni. Gondoljunk vissza, hogy miképpen lehetett 4,10-es lisztből 3,60-as kenyér? A dotáció megszűnt. Minden ár maximálva volt. Attól nem lehetett nagyobb, mert, akkor a ” dolgozó népet” becsapták és az aki 1 fillért is próbált rátenni az árura, azt lecsukták árdrágítás végett. Talán erre is lehetne visszaemlékezni!

  18. Kovács Györgyi says:

    A kék pöttyös műanyag bögre!!! El is feledkeztem róla! ha jól emlékszem, volt zöld és narancssárga színben is. Ezt már tényleg ezer éve nem láttam.

  19. Géza Szabolcs says:

    Sziasztok! Előre bocsájtom az okozatot: 83 vagyok.
    A mai napig megvan a Sherezade, az autopress, a középen szétcsavarható kotyogó, a kukoricás kész-
    let, a 4 l.es, a 6 l-es al.kukta. Ne feledkezzetek meg, a kétforintos kolbászról sem. Nagyon fincsi volt; a tízórai szünetben a Közértbe kiugorva, egy
    negyedkilós serclivel -néha + egy zöldpaprikával
    visszatérve, jóízűen bevágtam és mehetett tovább a
    munka. Jó visszagondolni ifjú korunkra…

  20. Géza Szabolcs says:

    Sziasztok! Március első harmadában leszek 83, így
    nem jelenthet csodát, hogy a bemutatott háromféle
    kávéfőzőt, időnként, még mindig használom, meg van a kukoricás készlet is. Ne feledkezzetek meg a kétforintos kolbászról sem, nekem nagyon ízlett,
    mikor munkából a tízórai szünetben, a Közértbe ki-ugorva, egy negyedkilós serclivel visszatérve(néha egy zöldpaprikával is), oltári finom volt…legalább is így emlékszem.

  21. Székely István says:

    Bármivel lehetne folytatni a sort, mert az akkori sajtok, szalámik, szörpök, húskonzervek, májkrémek stb abból készültek amiből előtte 1000 éve is, azaz nem volt szójával, ízfokozókkal,aromákkal, állagjavítókkal felturbózva!!Manapság pld a kifli s a zsemle kenyértésztából készül, és az alakja miatt kifli, vagy zsemle esetleg kenyér, s nem a hozzávalók miatt, mert a kifli vajjal s tejjel készült anno!!

  22. Zsolt Győri says:

    Azt szeretném kérdezni, hogy esetleg ilyen cekker,szatyor beszerzési helyet nem tud véletlenül valaki? Több is érdekelne.

  23. Ezek az étkezéssel kapcsolatos tárgyak. Találsz benne viszont olyan kattintásra nyíló sorozatokat, ahol azt is találsz 😉

  24. Krisztián Gulyás says:

    A sokszögletű sem kotyogó, hanem sima olasz kávéfőző. Bár az emberek többsége majdnem minden nem elektromos kávéfőzőt kotyogónak hív, a legtöbbje nem az. Az igazi kotyogó a Szarvasi Kotyogó, ami a nevét onnan kapta, hogy van benne egy súlyszelep, amit a gőznyomás emelget, ez adja a jellegzetes kotyogó hangot, amikor jön ki belőle a kávé. Az összes többi kávéfőzőben nincs ilyen súlyszelep ezért csak amolyan köhögő, hörgő, prüszkölő hangot ad. De nem kotyog. Éppen ezért ezek nem kotyogók, legfeljebb kotyogó jellegű kávéfőzők. Mint pl. az egyik fentebbi hozzászólásban a Kalifa.
    A porcelán felsőrészes neve (ha szarvasi) Seherezádé és szintén nem kotyogó. Ez és a Szarvasi Kotyogó is bajonetzáras, az alsó és a felső része nem menetes, hanem fél fordulattal kell “összecsavarni”. A menetes változata a Fatima.

  25. Sipőcz Ottilia says:

    Nekem a sparhelt a gáz és a vizes kanna tetszett a legjobban. Az Anyámnak is volt kukoricás szettje, de csak a port fogta, soha semmire nem használtuk. A képéket látván, valóban könnyezni és mosolyogni lehet.

  26. Sipőcz Ottilia says: (előzmény @Nadi Es Tata)

    A sparhelt a vizes kanna és géz, tetszett a legjobban. És valóban egyszerre sÍrni és mosolyogni is lehet a képeket látván. Köszi!!!!

  27. Yamaha Suzuki says:

    Sziasztok!
    Ebbe a klassz felsorolasba meg bele lehetne venni a levelpapirt, a boritekot es a belyeget, a konyv sem maradhatna ki a felsorolasbol.
    Mert sajnos a mai vilagban mar ezek is retronak szamitanak!

  28. Nadi Es Tata says:

    Ja es meg a szettbol a krumpli toro is megvan:)))

  29. Nadi Es Tata says:

    nekem meg van kavefozom [mar nem igen isszuk a presszot de van] dio es makdaralo merleg a kukoricas szett amiboll 2 is hoztam Mert a fiam emlekezett hogy anyamnal latta es hianyzott neki arrol nem meselek mit jartam ossze a varost erte aztan ismerosoktol kaptunk 2 szettet ma is nagyn megbecsulom egyt darab a multambol Pottyos kannam es kis bodonom [piros] is van azt Szegedrol kuldtek nekem derelye vagom is otthonrol meg libatoll keno[azt vagy 10 hoztam ] nokkedli szaggato kb 3-4 fele Krumplinyomo szinten otthonrol szerintem a vamosok azt hittek vasgyujto vagyok:))) Van meg falvedom de hoimzett a felirata Barhova visz sorsod utja Haza vagyol csendes kisfaludba [pesti voltam emlekszem milyen giccsnek tartottam otthon ezeket a falvedoket ma meg vigyazok ra mert a multam emleke

  30. F.István Toth says:

    Van szodásüveg,alu ételhordo, habszifon,miska kancso

  31. Andrea Papp Ocsovai says:

    szétröhögtük magunkat a férjemmel 🙂 annyira jó volt most nosztalgiázni, mert szinte minden megjegyzésedhez mi is odaraktuk a magunk szép emlékeit… Mi vidéken, sőt falunk élünk és be is rendeztünk egy falumúzeumot, de ott a dédszüleink dolgai vannak, ezek a jó kis retrók lassan szintén bekerülhetnek majd egy külön helységbe 🙂

  32. Agi Vamosi says:

    Te jó szagú rezeda! nekem valamennyihez volt és néha van szerencsém vidéken . 🙂 ennyire ,húúú öreg lennék vagy megállni látszik az idő 🙂 egyébként csak nézzétek meg az ételeket! igazán nyálcsorgató és olyan guszták ,hogy összefutott …. na ,nem a szomszédság hanem beindult a pavlovi reflex 🙂 amit leírtál mind igaz és álltam sorba banánért és jött a hétvége a hús nap és lám itt vagyunk,vagyok és Boldog azt hiszem manapság nem sok ember mondhatja ilyen formában el. És kis kiegészítés : mikor még a szántóföldi futás volt az edzés és birkóztunk a szénában és a szalmában alagutat építettünk és leugráltunk onnan . Ohhh, de szívesen gondolok rá 🙂 Néha el kellene vinni a városi gyermekeket kis kaland túrázni egy hét retro élet , kis feeling és megtudnák mi a szabadság . Én imádtam a maga sanyarúságos kis összetevőivel együtt .

  33. Istvan Tamassy says:

    Minden nagyon tetszik amit bemutattál! A fehér kenyér 3 Ft 60 fillérbe került, a félbarna volt 3 Ft. Én az utóbbit jobban szerettem.

  34. Judit Zelenay says:

    Fantasztikus összeállítás.Az ember egyszerre sír és derül rajta. Gratulálok.

  35. jociresi says:

    A tehéntej gyüjtőAzt úgy hívják hogy sajtár.

  36. Melinda Szabó says:

    Na jó, hát ilyen pléh falvédőért mit összejártam annak idején a várost!Faház konyhájába nagyon jó volt!

  37. Zsuzsanna Kinczler says: (előzmény @Mázli)

    🙂 vicces…..mindenesetre elképzelheted milyen volt, mikor ma délelőtt elém ugrott a kép! :))))

  38. Zsuzsanna Kinczler says: (előzmény @Mázli)

    El sem tudjuk képzelni, hogyan…..a kislány ugyanis én vagyok, s egyetlen nővérem nem emlékszik, mint mi sem, hogy valaha ké került volna ki a kezünkből, s főleg nem ilyen! 🙂
    No, mindegy…..

  39. Anyuli60 says:

    Eszembe jutott a fiatalság………. de szép is volt! Sajnálom, hogy anno egy-két dolgot kiselejteztem, pedig milyen jó lenne most 🙂
    A joghurthabot a gyerekeim “habókának” hívták, még most is emlegetni szokták!

  40. Retro képeket gyűjtő facebook csoportokból, alul a forrásban a csoportok nevei.

  41. Zsuzsanna Kinczler says:

    Azt szeretném kérdezni, hogy honnan vannak a képek, különösen is a szódát ivó kislány???? Én ismerem az illetőt……

  42. Marcsi Béres says:

    A szódásszifon látványától megszomjaztam…szinte érzem a kisé fémes ízű ital gyömgyözését a torkomon..:) Amikor mégis nekem kellett újat készítenem, mindig rettegtem a pillanattól, mikor a tű elérte a patront…

  43. Tamas Irkoni says:

    Nagyon jó összeállítás… viszont mérlegből van még egy ikonikus: http://retropresso.blogspot.hu/2012/07/soehnle-konyhai-merleg-1978.html Ez is nagyon sok háztartásban megtalálható volt.

  44. Ida Martosné says:

    Te drága “feltevő”Majdnem megríkattál. Az egész életem- sejtheted nem tegnap születtem- előjött.Gyerekkorom, szülői, nagyszülői ház és a fiatalságom. Köszönöm!

  45. Zsabokorszky Jenő says:

    Dobozos iskola-tej? Kezdetben még üveges (azonos alakban mint az 1 literes) PAPÍR !!! záró-koronggal, később rápréselt alufólia záró kupakkal.
    Való igaz ez a kávéfőző a képen az “AUTOPRESS” volt (ezzel a gázos változattal a lassúbb lefőzés miatt jobbat lehetett főzni mint az elektromossal)

  46. Puskás Novotni Margaréta says:

    Nagy részét az szerkentyűknek ma is használom, diódaráló, kuktaedény, derelyevágó, marmaládé (vegyes íz) kedvenc lekváraink közé tartózik és még egyebek. Jó dolog látni ezeket a tárgyakat.

  47. Gyümölcsből készül, meghozzá jó sokból 😉 Ettől függetlenül persze színezik céklával 😉

  48. Kiricsi Mirza says:

    A Hitler szalonna ,pedig nem gyümölcsből készül,hanem a fő alkotóeleme ,amitől jellegzetes színét is kapja: a Cékla. Imádtam. 🙂

  49. Eleonóra Székács says:

    A kotyogónak nevezett kávéfőző nem kotyogó hanem autopressz. A kotyogó a középen szétcsavarható felső tartályos, másik változata a kalifa, ami szintén retro és kerámia felső tartályos/kiöntős Húslevest nem főztünk sem régen sem most kuktában, mert minden háziasszony tudja, hogy a húslevesről többször le kell szedni a habot ahhoz hogy tiszta és fényes legyen, és nem is főzzük klasszikus értelemben csak gyöngyöznie szabad 😀

  50. Csaba Fülöp says:

    😉 Ó van még emlék, de ha reklámozni ér, akkor Pécsen van Retró Múzeum. Egy kisebb időutazás. 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!