Illúzió

Gyerekszáj: a legtündéribb aranyköpések

Vírusos torokgyulladás. Ez van, ezzel kell dolgozni. Úgy ébredve, hogy minden nyelésnél azt érzed, egy marék homok megy le a torkodon, a homlokodban nyomás, szédelegsz és fáj a hátad. Na, ezzel kell kezdeni ma valamit.
A fizikai gyógyulás mellé kell, mindenképpen KELL valami szellemi, lelki, ami feltölt, visszaemel, megmosolyogtat, szeretetet, örömet csempész az életedbe. Hiszem, hogy ez fél gyógyulás. Ilyenkor azonnal keresem az okot, amitől jobb kedvre derülhetek. 
Persze, ha mindezt te makk egészségesen olvasod, hiszem, hogy prevenció is lehet. Elejét veszi mindenféle betegségnek a hormon, ami elárasztja a testedet. 

 

 

Láttad már, hogy néz ki mikroszkóp alatt a boldogság?!

Gyerekszáj! Ez kell nekem – gondoltam, röhögni egy igazán felszabadítót. Ezt hoztam neked is, lazíts és nevess!

“Tömött buszon utazunk kétéves kislányommal. A gyerek nyűgös, így megígérem neki, hogy mesélek. “Jóóó!” sikítozik, és felcsillan a szeme, “azt mondd, amelyikben a kurta farkú malac kúr!”

“- Anya, amikor te lefekszel aludni, kivel bújsz össze?
– Apával.
– Őt öleled?
– Igen.
– Ő a te állatod?”

“Ágyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Átöltöztem egy régi melegítőalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a fürdőszobába hajat mosni. Még ott is hallottam, hogy veszekednek. Egy ideig hallgattam, majd törölközőt csavartam a fejemre, berontottam a szobájukba, és leordítottam őket. Útban visszafelé még hallottam, ahogy a hároméves megkérdezi nővérét:
“Te Réka, ez meg ki volt?”

“A kisfiú előáll egy kívánságával édesanyjának, hogy mit vegyenek meg a játékboltban. Aztán elgondolkodik, majd azt mondja:
– Inkább kérjük karácsonyra, akkor ingyen van.”

“A kislány rajzfilmet néz, a papája mellette ül, újságot olvas. A kicsinek ki kell mennie pisilni, de még odaszól a papának:
– Ha jön a boszorkány a tévében, mondd meg neki, hogy bunkó.”

„Én leszek a boxutca, Te meg legyél Schumacher!”

Óvónő: Az a te gyereked Bálint, akit a babakocsiban tologatsz?
Kislány: Dehát ő nem szülhettye meg, nincs neki mivel!”

“Két kislány veszekszik a mosdóban:
– Hé, az az én WC-ém volt!
– Nem, én már hamarabb közeledtem felé!”

“Kislány: Óvó néni, én tudom, hogy melyik kórházban dolgozik az anyukám.
Óvónő: Melyikben?
Kislány: A mérk kórházban.
Óvónő: Mérken van a kórház?
Kislány: Nem, hanem amikor mérkes ételt eszik valaki, akkor meggyógyítsa őket. Tudod, olyan mérgeződőset.”

“Szüleim ezüstlakodalmára egy elegáns étterembe foglaltatott asztalt a család. Ötéves fiam is jött velünk. Egy idő után fészkelődni kezdett, hogy wc-re kell mennie. El akartam kísérni, de azt mondta, nem kell, egyedül is menni fog. Hű de büszke voltam a nagy fiamra. Egészen egyedül pisil!
Örömöm csak addig tartott, amíg Patrik át nem totyogott az éttermen letolt gatyával és kakás hátsóval :”Anya, kész vagyok, jöhetsz kitörölni!”

“Kifújja az orrját.”

“Kislány: Mami sütött fagyit.
Óvónő: Hol sütötte, a sütőben?
Kislány: Nem, a hűtőben.”

“Kisfiú beszélget egy kislánnyal: Mondanom kell valamit… Köztünk mindennek vége!
Másik kisfiú is közbeszól: Azt akarja mondani, hogy szakít Veled, mert másfelé dobog már a szíve.”

“Két kislány állatorvosos játék közben.
Egyik kislány: Megakadt a kutyám torkában egy patkány.
Másik kislány: Harmincszázszor csináltam már ilyen szájműtést.”

” Gyerek: – Nem kaptam repetát, mert nem ettem meg az ebédet.
Anya: – Ha nem etted meg az ebédet, akkor ugyan miért is kellett volna neked repeta?
Gyerek: – Azt megettem volna.
Anya: – ??? Tudod mi az a repeta?
Gyerek: – Egy süti.
Anya: – Nem, a repeta azt jelenti, hogy másodszor is kérsz az ebédbõl.
Gyerek: – Nem. A repeta egy süti.
Anya: – Volt ma az oviban süti?
Gyerek: – Igen.
Anya: – Milyen süti?
Gyerek: – Repeta.
Anya: – Hogy nézett ki az a repeta nevű süti?
Gyerek: – Azt nem mutatták meg.
Anya: – Kicsikém, hidd el, a repeta nem egy süti, hanem a második adag ebédet jelenti.
Gyerek: – Sajnos ezt a sütit úgy hívták, hogy repeta…”

“A málna, az egy gyümölcs, a bálna pedig egy delfin.”

” Gyerek: – Anya, te nő vagy?
Anya: – Igen. Miért kérdezed?
Gyerek: – Hát, mert nem tudom. Nekem olyan anyának tűnsz.”

“Gyerek: – Oviban találtam egy madártollat, de nem galambtoll volt. Lehet, hogy liba.
Anya: – Vagy lehet, hogy egy veréb tolla.
Gyerek: – Ne vitatkozzunk, mert lehet, hogy libatoll volt!”

“A nővérem két és fél éves kislánya egyszer bement a fürdőszobába, ahol az apja zuhanyzott. kijött, elképedt arccal, és közölte, hogy “apának farka nőtt”. Én gondolkodás nélkül visszakérdeztem: “Mekkora?”

“Gyerek: – Anya, van nekünk piténk?
Anya: – Nincsen. Pitét ennél?
Gyerek: – Nem enni! Hanem, mint ahogy a szúnyog lerakja a pitéit…”

“Gyerek: – Anya, rajzolj egy cicát! Ide. Úgy, hogy erre nézzen! Ne arra! Mondom, hogy erre. Nem jó annak a lába! De hová rajzolod? Nem oda mutattam! IDE! Anya. Te nem is tudsz cicát rajzolni.”

” – Én már tudom, hogyan kell befonni a hajam. Úgy, hogy a kezemre teszem a gumit, megcsinálom a hajamat, és amikor kész, ráteszem a gumit.”

“Leadom a gyereket az oviban. Visszanézek az ablakból, látom, hogy az óvónéni ölében ül, onnan integet vigyorogva. Délután rákérdezek:
– Sokáig ültél az óvónéni ölében?
– Igen, de végül elengedett játszani.”

“Anya: – Egyedül szoktál játszani az oviban?
Gyerek: – Látod: otthagytál. Kivel játszanék?”

“Óvoda után, amikor apa is hazaér a munkából, társasozni szoktunk. Apa a legügyesebb, sokszor legyőz minket, lányokat. Egyszer az oviban az óvónéni megkérdezte a lányomat, mit szoktak otthon csinálni. Tündi válasza:
“Apa hazajön, és jól megver minket.”

“Anya: – Látod, a halacskához az akváriumban sosem megy az anyukája, állandóan ott van az oviban, mégsem sír.
Gyerek: – De nem is csípi oda az ujját a szék!”

“Gyerek: – Éva néni kiabált.
Anya: – Tudod, most Andrea néni nincs ott, Éva néni egyedül van, biztos nagyon kimerült már.
Gyerek: – De hát nincs egyedül! Ott van vele a sok gyerek.”

“Anyuka a 4-5 éves forma kisfiának mutatja a Margit-hídon áthaladó villamosról a látnivalókat.
-Nézd, ott a Parlament!
Kisfiú nézi, majd egyszer megszólal:
-Azért hívják “balramentnek”, mert bal oldalt van? “

“Megettem a RETEKET.
Nem reteket, hanem RETKET.
Nagyon finom a RETKET…”

“Hat hónapos terhes voltam a második gyerekemmel, amikor lányommal elmentünk egy kicsit vásárolni. Bementünk egy baba-mama boltba is, hogy szoknyát vegyünk nekem. A gyerek egy ideig nézte, ahogy a tükörben sürgölődöm, majd megjegyezte:
– Nagyon kövér vagy, Anya.
Kedvesen elmagyaráztam neki, amit úgyis tudott, hogy egy kisbaba van a pocimban, attól látszik nagynak. Erre pikírten hozzátette:
“És a popsidban mi van?”

“- Panna pakold be kérlek az építőkockákat a dobozba!
– Anya! én most nem tudok segíteni, mert pihennem kell.
– Panaaa!
– Oké, csak megpróbáltam.”

“Anyuka gyorsabb sétára noszogatja kicsi fiát, mire az mentegetőzni
kezd:
– Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon
kifér!”

“Anyuka mérgesen förmed rá a kisfiára, aki kérdezés és
engedély nélkül kinyitotta a kólás üveget.
– Miért nyitottad ki?
– Nem én voltam . . Kidugult!”

“Alkudozás az esti elalvással kapcsolatban:
– Este majd itt fogok aludni veletek! Kölcsön jövök hozzátok!”

“Az ovis gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek
róla tudomást meg is szólal:
– Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás?”

Ugye, hogy hozzátett a napodhoz? 😉

(forrás: hoxa.hu, giphy.com)

Ezeket is nézd meg:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!