Vajon szüksége van halott hozzátartozónknak arra, hogy megtisztítsák a testét, kijavítsák a koporsóját és új ruhát adjanak rá?
Józan paraszti ésszel is nemet mondanánk, nem igaz? Talán mi, európaiak nem csinálnánk ezt, Indonéziában (Dél-Sulawesiben, Torajaban) viszont ez a szokás néhány évente. Attól tartok, ezek az emberek teljesen elkötelezettjei őseiknek. A legtöbb olvasót most biztosan felháborítja ez a hír, és nem értik hogyan képes ilyesmire valaki, hogyan és miért mutatják ki a családok a szeretetüket ilyen mélységben még a halál után is, igaz?
A rituálét Ma’nene-nek hívják Indonéziában, és ez a halott testek ünnepélyes újratisztítását takarja.
A szertartás alatt, a holttesteket újra mosdatják, ápolják, majd tiszta ruhába öltöztetik.
Mi teszi lehetővé azt, hogy a halottak ilyen épségben maradjanak és végre lehessen hajtani ezt a rítust? Az, hogy a belső szerveiket kiemelik, és egy közeli barlangban, vagy kősírban tárolják.
A szertartás azon a meggyőződésen alapul, hogy az elhunyt ősök szellemének vissza kell térnie a faluba.
Egyes emberek, a szertartás alatt végigviszik szeretteiket az egész tartományon a kijelölt vonalak mentén.
Az ünnep során, kijavítják az elhunytak koporsóit is.
A gyermekeket is exhumálják ezen az ünnepségen.
A Toraja társadalomban, a halottakkal kapcsolatos rituálé sokkal fontosabb, mint bármely más szertartás, beleértve a házasság és születés eseményét is. A tetem tisztító szertartás a legfontosabb része az életüknek.
A síron túli első fésülésből származó hajat emlékül teszik el.
A Tau-Taunak nevezett – kőfalban álló – fabábok emlékeznek meg, a társadalmukban magas státuszt képviselt tagjaira.
Nos igen, azt hiszem én nem lennék elég erős ehhez a ceremóniához, ugyanakkor, ha mélyen elgondolkodom róla, nagyon megnyugtató lehet újra látni az elhunyt szeretteimet… Ezek az emberek, mindig találkozhatnak azokkal, akiktől el kell búcsúzniuk az életben. Így feldolgozhatóbbnak tűnik az elhunyt utáni vágy, és azt az érzést kelti bennük, hogy mindig velük van.
Kettős érzés. És benned?
Forrás: dailymail.co.uk
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: