Piros zászló volt ma a tengerparton kitűzve, ebből értened kell. Nem mehetsz a bójáig sem ilyenkor, mert olyan hullámok indulnak a part felé – és vissza is -, hogy ember nem marad talpon tőlük, még egy Shreknyi tömegű sem. Az életmentők a legszigorúbb jelzésnél sokkal figyelmesebben és persze idegesebben járkálnak le-fel a parton, fütyülnek a legkisebb kihágásért is, kiparancsolva a renitens elemet a vízből. Ilyenkor tilos úszógumival, matraccal, karúszóval, szóval bármilyen felfújt dologgal a vízben tartózkodni.
Ezek az emberek már sokat láttak, tapasztaltak, valószínűleg a bőrüket is vásárra vitték már egy-két hülye miatt, aki nem törődött a tiltással. Szóval van egy pont, ahol már kevés a türelmük, érhető módon. Ma egy értetlen magyar barom volt az egyik, aki alaposan felidegesítette a Napospart legidősebb életmentőjét. Az öreg, olyan barna már mint a legerősebb presszó kávé, szálkás izomzatú, simán hiszem, hogy még engem is kirántana a vízből ha felkapna egy bika hullám. Nagyon tapasztaltnak és megbízhatónak látszik. Nem sokáig magyarázott miután visszapofázott neki az agresszív barom, hanem a nyomaték kedvéért jól nyakon vágta. Mint egy gyereket. Az meg nem mert visszapofázni tovább, hanem a kitetovált hátával együtt elódalgott. Nem ugatott tovább, nem erősködött, mint egy dedós, a nyakát fogva meghunyászkodott, végre használt valami a saját érdekében… Nem akartam hinni a szememnek. Nyakon vágta! Az meg leállt a menőzéssel. Nem mondom, hogy ez a követendő példa, de rohadtul használt.
Ezt csak azért (is) írom le, ha valahol találkoztok a beírásával, amiben ezt sztorizza el dühödten, felháborodottan, higgyétek el, lehet, hogy az ő szaros életét csak így lehetett megmenteni. Bájdövéj, én is nyakon verném azt, aki az én bőrömet is vásárra akarja vinni a sajátjával együtt. Ha látnád ilyenkor a tengert, egyből értenéd.
Ki ne hagyd utána a vállalhatatlan tengerparti mozgóképeket! Kattints rám!
Szerző: Gini Papp – Illúzió
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: