Készen állsz az első napra az iskolában? Nem? Ne aggódj; nem vagy egyedül. A legtöbb diák retteg a gondolattól is, hogy újra ébresztő órára kelljen kelnie, uncsi órákon kelljen bóbiskolnia, magolnia kelljen a brutálisan feleslegesnek tűnő információkat – hidd el nagyon sokat fogsz később az életben kovalens kötéssel foglalkozni és az is fontos lehet, hogy mit bányásznak a Ruhr-vidéken(!) -, szóval már most rettegtek ezektől, na meg a könyvek cipelésétől. És ez teljesen érthető. Kigyűjtöttem néhány jellemző mozdulatot, amiből azonnal magadra ismerhetsz. De ha nem is magadra, legalább a tesódra… 😉
Nem hiszed el, hogy az ébresztőd szólt, sőt az sem, hogy valaki a lábadnál fogva próbál lerántani az ágyról, hátha legalább erre megriadsz!
Szerencsésebb napokon nem várod meg, míg anyád csőre tölt, magadtól is képes leszel kivergődni az ágyból…
Óra csörgés előtt 2 másodperccel próbálsz édesen a másik oldaladra fordulni, még félálomban nyugtázod is, hogy legalább egy órád van ébredésig, de nem!
Újra kicsúszol reggelente az ágyból, mint anyád méhéből. A leghidegebb, legsötétebb téli hajnalokon is…
… és féregmozgással megindulsz a konyha vagy a klotyó felé …
El sem tudod képzelni, hogy hogy kezdődhet el újra a nap 11 óra előtt…
“Jó reggelt, napfény, üdvözöl a Föld”
Vigasztaljon a tudat, hogy nincsenek ezzel másként a tanárok sem…
Végre eljön a pillanat, hogy spurizhattok kifelé az ajtón még csukott szemmel, fogmosás nélkül, de legalább ruhában.
… és akkor hirtelen fontossá válik, hogy legalább első nap ne késs el a suliból!
Mert akkor már ott a motiváció, hogy mindjárt találkozol a rég nem látott haverokkal.
Jön az első hülye kérdés a tanártól: Hogy telt a nyár?
Próbálsz rohadtul koncentrálni mások érdekfeszítő élménybeszámolójára, de igen nehezen megy.
Csak az ebédidő jár az agyadban…
A rövid kicsengetések után öröm ünnepként fogadjátok a kaja szünetet.
Kitapasztaljátok az új tanárok tűréshatárát.
Ők meg egymásét a tanáriban…
Próbáljátok feldobni a napot ezzel-azzal.
Vagy a tanár dobja fel a napotokat…
Megint elsőként jelentkezel a szertáros pozíció betöltésére.
Újra belezúgsz a fél iskolába, majd hevered a csalódásokat.
Lesz*rod a tanulást, de néha azért összekapod magad.
Tornáról idén is lógni fogsz ha csak teheted.
Nem úgy mint technikáról, rajzról és egyéb művészeti órákról. Ott bezzeg jeleskedsz, még külön órára is beiratkozol.
Továbbra is rettegsz a matektól…
És próbálsz figyelni, okosan nézni, de nem annyira megy.
Sőt, egyáltalán nem megy.
Idén is agyvérzést kapsz az állandó jelentkezőtől.
És szorgalmasan várod továbbra is a csengetéseket…
Végül túléled. Megcsinálod!
Futva-szaladva, boldogan hazaszökdécselsz!
Újra barátkozol a könyvekkel otthon, nekiállsz egy kis házit csinálni…
Majd hullaként dőlsz az ágyba, pedig még egy kis csetelést terveztél.
És jönnek a várva várt hétvégék, igen a tanároknak is!
Aztán újra jönnek a fantasztikus hétfő reggelek…
Szerző: Gini Papp – Illúzió
(giffek: gugli)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: