A gyerekek nagyon érdekes lények. Mindenre kiterjedő szuperszenzoraik vannak, melyekkel pontosan dekódolják a számukra értelmezhetetlen feszültségeket, amiket szüleikből vesznek le. Mintegy szimbiózisban élnek velük. Alulbecsüljük őket, amikor azt hisszük túlságosan leköti őket a játék és a világ felfedezése ahhoz, hogy ránk, a szüleikre is figyeljenek. Pedig de. Nagyon is. Az első és legfontosabb dolog számukra ez, megfigyelni és utánozni bennünket. Pontosan ez a készségük fejleszti tökélyre a megfigyelést náluk. És még ha nem mondják is, tökéletesen látják KIK a szüleik, és milyen tulajdonságokkal élik az életüket. Aztán előfordul olyan ritka pillanat is, amikor a szemünkbe olvassák a pontos jellemrajzunkat, amit addig tanulmányoztak csupán, majd egy helyzet úgy kívánta, hogy megosszák velünk. Az igazán szerencsés szülők megtudják egyszer, hogy mit gondol róluk a gyermekük. Annál pontosabb tükör nem igen létezik. És az az egyetlen, amibe kérdőjelek nélkül érdemes belenézni. A rólunk összegyűjtött információi mögött a színtiszta szeretet van, nem bántani akar vele, csak megosztani a tapasztalatait.
Hogy mennyire utánoznak bennünket a gyerekek? Na, ezt figyeld! Kattints IDE
Szerző: Gini Papp – Illúzió
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: