Sokszor kapom a blogjaimban azt a hozzászólást – amikor magyar példákat hozok jó tettekről -, hogy ez kérkedés és nem az önzetlenségről szól. Szerintük csendben, névtelenül kellene lefolynia egy adakozásnak, vagy cselekedetnek.
Szerintem pedig nem. Mert, ebből tanulunk, ez nyitja fel a szemünket, ez ösztönöz bennünket is arra, hogy ne érezzük adott esetben jelentéktelennek amit tenni szeretnénk.
Lakatos Norbert példája is olyan, amit követni szeretnénk és remélem sokan fogunk is.
“Nem olyan régen, a kislányom bent volt a Kistarcsa-i Flór Ferenc kórházban pár napot.
Az orvosok nagyon lelkiismeretesen bántak vele és az anyukájával. Mind tudjuk, hogy mennyit tanultak mire doktorrá váltak, túl vannak terhelve, és a megfelelő eszközökkel sincsenek ellátva.
A fizetésük pedig botrányosan kevés. És amilyen állapotok között kell dolgozniuk, na az kiakasztó. Gondoltam értékelem az erőfeszítésüket és valahogy meghálálom. Én festőként keresem a kenyerem…, nem is volt kérdés, mibenvaló lesz a hálám. Felajánlottam a szakmai tudásomat ingyen és bérmentve, hogy igényes környezetben legyenek.
Szükségük van a segítségre, hogy ne veszítsék el a hitüket a hivatásukban!!! Előtt és utána képek hálából a gyermek osztálynak! 🙂 “
Az ilyen embereket ismeretlenül is a barátaimnak tekintem, és ezzel a bejegyzéssel szorosan megölelem. Annyi áldás érje őket az életben, amennyit csak el tudnak viselni.
A Lakatos család
Szerző: Gini Papp – Illúzió
Követendő példa, elismerésem neki!!!!
Szivből gratulálok a kis beteg családjának, nagyon meghatódtam a festő apuka korrektségén!! Nagyon sok boldogságot, jó egészséget kivánok a kis családnak! d.zs.
De aranyosak .. , köszi , hogy vannak ilyenek is ! Legyen boldog szép életük !
Sajnos hogy itt tart ez az ország,hogy a kormánya magasan tesz az egészségügyre,főleg az ott dolgozó,a betegágynál dolgozó személyzetre!Csak néha felelősségtudatból van még az országban,vagy nem is tudom miért,az a személyzet ami itt van!Stadionok,sportlétesitmények épülnek/vajon kinek?/miközben ahova tényleg kéne pénz az emberek gyógyitására,arra nincs!Elfogyunk lassan de biztosan,mint a zsebpénz!Fiataloknak csak a külföld a biztos egzisztencia!Szégyen a kormányra nézve hogy igy törődik a lakossággal!Ismeretlenül is köszönet illeti a fiatalembert,aki kifestette a kórtermet,a kormány meg szégyellje magát!
Le a kalappal! Megrendelést neki, sokat!!! Szépen dolgozik és szíve is van. Minden jót nekik. 🙂
Követendő példa!!!!! Ha nem is ekkora jótétemény, de a jó szándék mindenütt jól jön!!!! Köszönet érte minden beteg gyermek nevében!
Engedjék meg, hogy hozzászoljakK mi egy pár idösödö asszony mi is hálábol a kedves orvosok, és növèrkékért, kimeszeltettünk, két kòrtermet fürdöszobát, elöszobát! Nagyon örültek, és hálásak! Mi pedig boldogok vagyunk, hogy ezzel is segíthettünk!
Le a kalappal a fiatalember előtt, igenis mutogassuk az ilyeneket! Nem csak anyagi segítséggel lehet örömet okozni másoknak. Hiszen a “hálapénz” elfogy, de nap mint nap bemenni egy kellemesebb környezetbe dolgozni – az bizony sokat segít a közérzeten, ezáltal a betegeknek is jobb lesz. Lehet példát venni, nem szidni azt a szerencsétlen nővért, aki esetleg nem úgy szól… Ő is ember… Esetleg mondjuk azt: Köszönöm! Igazán szívbő, ne megszokásból!
Nagyon szép és nemes cselekedet, és a kórterem is csodás lett. Bárcsak mindenki ilyen “kérkedő” lenne! Micsoda jó dolog lenne, ha így segíthetnénk! Én ugyan csak részt vállalnék egy ilyen cselekedetben, de biztosan lenne más is, aki mondjuk megvenne egy teremre való anyagot és más valaki pedig megcsinálná, már csak egy szervező kellene
Köszönjük, hogy elmondtad. Én is elmondtam, hogy azért tartozik másokra, mert ösztönző, és lélekemelő. És ez jó.
Nagyon örülök, hogy az orvosokról, ápolókról, jót is lehet hallani.Sokan azt hiszik ha kórházba kerülnek akkor csak ővele fognak foglalkozni. Úgy gondolják nem csak ott hanem minden hol ők vannak egyedül a világon.Ekkora egocentrikusság még nem volt mióta élek /76/. Az adakozás meg olyan, hogy szerintem nem tartozik másra, sem az ki adott,ki kapott és mennyit. Más a kórházi festés az sokaknak szép.
Gratulálok a jólelkű roma fiatalembernek.