Azt hitted, hogy klasszikus zene nélkül élhetsz?

A legtöbb ember számára a klasszikus zene egyenlő az unalom szóval. Ők úgy vélik, hogy az egyetlen típus aki ezt hallgatja, a kopott szemüvegkeretes ember,  akinek intellektusa az egekben van. De ha egyszer elfogultság nélkül hallgatnak egy igazán remek darabot, egészen biztos, hogy megváltozik a véleményük. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy talán még az ő szívük is összefacsarodott már egyik-másikon, amikor egy romantikus film betét dallamaként futott át a hallójáratukon. 

Olyankor talán azt is megérezték, amelyet a legnagyobb darabok képesek átadni, hogy eggyé váltak néhány pillanatra az Univerzummal. Ez valahogy felébreszti bennünk a jó érzéseket, és képes még jobban megtisztítani. Meggyőződésem, hogy azok, akik azt mondják nem szeretik a komoly zenét, ezt csak azért állítják, mert nem hallották még mindet. Biztos vagyok benne, hogy van olyan ami hozzájuk szól. Persze nem árt, ha pihentető légkörben akarnak ismerkedni ezzel a zenei világgal. Azt hiszem, hogy a következő darabok közül legalább egy, téged is megérint egy ponton. Csak dőlj hátra, tedd fel a fejhallgatót, vagy kapcsold be a hangszóródat, és ismerkedj vele.

Johann Pachelbel – Kánon D-dúrban

Pachelbel a német barokk zene korának, a 17. század második felének egyik legjelentősebb orgonistája, zeneszerzője, akit Johann Sebastian Bach egyik legfontosabb előfutárának tekintenek. Érdekesség: Amikor Johann Ambrosius Bach és felesége 1695-ben meghaltak, legkisebb fiuk, Johann Sebastian Bach először unokafivérénél, majd bátyjánál, Johann Christoph-nál lakott, akit ekkor Pachelbel oktatott Ohrdrufban. Itt Johann Christoph megtiltotta öccsének, hogy Pachelbel eredeti kéziratait olvassa, ezért a fiatal Bach hat hónapon keresztül minden este ellopta bátyjától a kéziratokat, és holdfénynél másolta le magának. Így Pachelbel zenéje indirekt, de direkt módon hatott Johann Sebastian Bach zenéjére is.
Pachelbel Kanon D-dúrban az egyik leghíresebb mű ma is, melyet széles körben tanítanak a zeneművészeti oktatásban.

Fazil Say – Kara Toprak (Fekete föld)

Az Ankarai Állami Konzervatóriumban tanult zongora és zeneszerzés szakon. 17 évesen ösztöndíjjal került a düsseldorfi Robert Schumann Intézetbe. Öt évig tanult itt, majd a Berlini Konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 16 éves korában komponált először, ekkor írta Black Hymns című művét. 1994-ben első helyezést ért el a Young Concert Artists International Auditions meghallgatáson, ami elindította nemzetközi karrierjét. Rendszeresen hívják játszani a New York-i, Izrael-i, Baltimore-i és Szentpétervár-i Filharmonikusokhoz, a Bécsi Szimfónikus Zenekarhoz. A BBC Filharmonikusokhoz vagy az Orchestre National de France-hoz. 

Antonio Vivaldi – Tél (a “Négy évszak”-ból)

A barokk legendák egyik kiemelkedő tagja Vivaldi, leghíresebb hegedűre írt műve a “Négy évszak”. Ha hallgatod a “Tél” ciklusát, szinte hallod a szelet, és érzed az Alpok hidegét. Érzékelhető a tél, mint egy életciklus. Akkor is felismered Vivaldi évszakait a zenéjéből, ha nem ismered, csak hallgatod. Filmbetétként nagyon drámaian tud hatni, talán ott már találkoztál vele.

Johann Sebastian Bach – Suite No.3. D-dúr

A 17.század kiemelkedő egyénisége, és a protestáns egyházi zene jeles képviselője, a Bach dinasztia legjelentősebb alakja volt. Hatása a zenekultúrára felmérhetetlen. Művei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása. Bach zenéjét mindenekelőtt hangnemi sokszínűsége különbözteti meg a kortársaitól. Míg azok többsége alávetette magát a meglévő szabályoknak, Bach maga alkotta a szabályokat.
Bach zenekari szvitetje No.3 D-dúrban csendül fel, és gyanítom, ez ismerős lesz “valahonnan”. Nyugtató, altató, inspiráló, és mindenekelőtt,  vigasztaló hangok.

Ludovico Einaudi – Fly

A 21. század klasszikusai között rengeteg ismert dallamot fedezhetünk fel, anélkül, hogy tudnánk kihez tartozik. Ezek a zenék főleg filmelőzetesekben, vagy filmekben tűnnek fel és észrevétlenül is meghatározzák az adott film hangulatát. De hogy kik állnak a “modern klasszikusok” mögött azt kevesen tudják. Az egyik kedvenc filmemben is felcsendül, kattints ide az “Életrevalók” ajánlásához és a teljes filmhez!
A 60 éves, olasz származású Einaudi zenéiben elsősorban a billentyűs illetve a vonós hangszerek hódítanak teret, de – e kettővel (sőt sokszor egy is elég) is olyan nyugalmat árasztó zenét komponál, ami – bullshittel élve – valóban zene füleinknek. 1988 – tól van jelen a (film)zene iparban, de munkássága csak a 2000-es évek elején vált világszerte ismertté, addig csupán olasz rendezők által jegyzett filmekhez komponált zenét. Bár a Doktor Zsivágó című minisorozatot is olasz úriember alkotta (Giuseppe Piccioni), a széria sikerének köszönhetően Ludovico Einaudira is felfigyeltek a rendezők.

Jon Schmidt – All of me

Az 1966-os születésű, német bevándorlók gyerekeként világrajött, de már amerikai állampolgárságú Schmidt, 6 éves korától kezdve komponál saját szerzeményeket. Érdemes látni is miközben játszik. Hihetetlenül inspiráló látni, hogy teljes testével, még a könyökével is dallamot csal ki hangszeréből. Olyan zeneszerzők hatottak rá főként, mint Beethoven, Mozart, és Chopin. Bár klasszikus zenét szerez és játszik leginkább, hatottak rá az új kor zenei elemei.

Carl Orff – O Fortuna

Ki ne ismerné a “Carmina Burana”-t?  Carl Orff a 20.századi– és benne az akkori német muzsika – egyik leghíresebb és legérdekesebb alakja. Műveit világszerte ma is a legnagyobb sikerrel játsszák. Ezt a hírnevet nemcsak operák és más vokális alkotások révén szerezte, hanem pedagógiai munkásságával is. Orff zeneszerzői életműve szinte teljes kizárólagossággal színpadi alkotásokból áll. Orff témáinak nagy részét a mitológiákból, a mesékből, és a középkori mondákból vette. Első nagy színpadi sikerét 1937-ben aratta, az akkor színpadi változatban előadott Carmina Buranával. Az egész kórus úgy hangzik, mint egy nagy hangszer. Mesteri.

Pjotr ​​Csajkovszkij – “A diótörő”

Nagyon sok rajzfilm alapjaként használják Csajkovszkij Diótörő-jét, melyet talán még te is hallottál, láttál karácsony táján. Engem kisiskolásként vittek el először az operába rá, és újévi balettként találkoztam vele. 

Georges Bizet – Carmen

Bravúrosan kifejező Bizet nyitánya, amely mesterien fokozza a hallgatója hangulatát.

Liszt Ferenc – Szerelmi álmok (Liebesträume)

A magyar zeneszerző, virtuóz zongorista vezette be a zenei műfajok közé a rapszódiát, és a szimfonikus költeményeket a nyilvánosság számára. Hatalmas zenei örökségünk, több mint 600 mű, mely ránk maradt utána. Hallgasd meg ezt a gyönyörű zongorajátékot és hagyd, hogy messzire repítsenek harmóniájukkal. 

Charles-Camille Saint-Saëns – A hattyú

Saint-Saëns darabját a legendás Anna Pavlova (balett táncos) adaptálta tökéletesen, azt hiszem ezt elmondhatjuk. Pavlova haldokló hattyúként mutatta meg a dallamok mélységét. Szinte láthatod csukott szemhéjaid mögött a szikrázó víztükrön, napfényben fürdőző hattyút, miközben hallgatod.

Franz Schubert – Serenada

A legszebb, legfájdalmasabb szerelem dallamai csendülnek fel Schubert zenéjében. 

Handel – Sarabande

Ez a lassú, hármas lüktetésű szvit eredetileg spanyol táncnak íródott. Nem könnyű játszani és dekódolni sem. Valamiféle tragédiát sugall. Érdekes érzelmeket képes felszínre hozni, ha megfelelő időben hallgatod.

Johann Strauss – Kék Duna keringő

Az Osztrák-Magyar Monarchia természetes fényét adja át hallgatójának. Lenyűgöző ritmusa, dallama eléd idézi a báltermeket, a légiesen könnyű tánclépéseket. Kétségtelenül ez a legszebb keringő az egész világon.

Idősebb Johann Strauss – Radetzky-induló (Radetzky-Marsch)

Mikor Radetzky a győztes 1848-as custozzai csatából hazatért Bécsbe, a katonák ezt a népszerű dalocskát énekelték az utcán. Állítólag Strauss meghallotta a katonák énekét, és azt indulóritmusban, de dallamát nem változtatva építette be a Radetzky-indulóba. Az évente megtartott bécsi újévi koncerteket rendszerint ezzel a darabbal zárják. A közönség hagyományosan tapsával kíséri a refrént, a karmester utasításait követve.

Yuki Kajiura – BT

Mi lehetne távolabb egymástól, mint a klasszikus zene és a japán anime rajzfilm kultúra? És mégis, Yuki Kajiura az egyik legnépszerűbb dallamot alkotta meg, amit az anime rajongók imádattal hallgatnak, neki köszönhetően.

Clint Mansell – Lux Aeterna

A “Rekviem egy álomért” talán a legnehezebb filmek egyike volt azoknak, amiket bevállaltam. A film eredeti zenéje az, amit most hallasz majd. Mind a zene, mint a film maga a feszültség, a drámaiság, és szomorúság. A tragédia.

John Williams – Schindler listája téma

John Williams, amerikai zeneszerző, karmester és zongoraművész, négy Oscar-t nyert már legjobb filmzene kategóriában. A “Schindler listája” az egyik közülük.