Még mindig csak ízlelgetem a tegnapi magyar-portugál mozzanatait. Az öcsém Norvégiából látogatott haza, vele és a barátnőmmel ültünk le a tévé elé, ahogy kell. Lecsó, puha belű fehér kenyér, rozé fröccs. Úgy bitang magyarosan, paraszt hedonistában, és vártunk a csodára. Először csak óvatosan, röhögve dobáltuk be, milyen lenne már elkenni Ronaldóék száját, és mondjuk megismételni az ikonikus 6:3-at. Nagyon is viccesnek, elérhetetlennek és igazán jó poénnak tűnt.
Akkor még…
Király Gábor sorozatos jótékonyságáról hallottál-e? Kattints ide!
Egészen elképesztő még most is, amikor visszagondolok rá az, amit leműveltünk a pályán! Első lendületből ki is írtam a facebook oldalamra a következőket:
“Igen, jó lesz látni 1 év múlva emlékeztetőként:
A mai napon a magyar labdarúgó válogatott 3-3-mal, elsőként jutott tovább a 2016-os Európa Bajnokságon a legjobb 16 közé. #Dzsudzsák 2 gólt, #Gera egyet varrt be. A Portugálok nem tudták a világukat se, már az első 10 perc után. #Ronaldo széthisztizte az agyát, én pedig rekedtre üvöltöttem magam. Csodaszép érzések voltak. Lehet, hogy nem ezek számítanak igazán az életben, de az biztos, hogy ez a kollektív JÓ energia emelt valamit az országon most. #átölelnémavilágot #HUN“
Az első negyedes Gera-gól elképesztő volt, soha nem láttam még ilyen váratlan és gyönyörű lövést! De ennél is váratlanabb és szívbemarkolóbb volt, ahogy az U alakú társasházunk ablakaiból ömlött ki a Góóóóóóól! – Ésbentvanvazzzeeeeee! – Geraaaaaaaaaaaaa beraktaaaaaaa!… Ezeket hallottam meg először tagoltan, különböző hullámokban. Megcsavarta az orromat a jól ismert boldogság, amikor csak zubog a könnyed, szorul a torkod, és letörölhetetlenül vigyorogsz. A közösségteremtő erő van jelen, még ha nem is vagy egy légtérben ezekkel az emberekkel, az energiájuk valahogy összekuszálódik a tiéddel. Szinkronizálódnak az agyhullámaitok, kapsz az energiájukból, amit kibocsájtanak az öröm mámorán át.
44 év után, újra egy közösség a magyar! Kattints ide a megható kisfilmért!
A párom nem tudta velünk nézni a meccset, éppen hazafelé tartott a munkából. Azt mesélte, a Jászain hallotta az első Góóóóóóól! üvöltést egy kávézóból. Annyira fájt neki, hogy kimarad ebből a kollektív érzésből, a közös eufóriából, hogy összeszorult a torka. Pontosan tudta, hogy most valami történelmi tettet hajtanak végre a mieink Franciaországban, és remélte, hogy rengeteg magyar ember lelkében íródik át a “vesztes nép vagyunk” sémája.
Én is ezt reméltem itthon, a tévé előtt. És akkor eszembe jutott Kontor Tamás Himnusza, az ahogyan felkavarta a lelkemet gitárjátékával.
Kattints ide és olvass el mindent a Himnusz eredeti verziójáról!
És akkor az ugrott be, hogy ez lenne a legméltóbb ünneplése ennek a fantasztikus csapatnak!
Kontor Tamás a Liszt Ferenc repülőtér ‘Érkezés’ ajtajánál tépné nekik gitárján a Himnuszt.
Atyaúristen, de szeretném látni a fiúk arcát, ahogyan kilépve ez fogadja őket! Egy igazi vérbő ünneplés, ami egyedi, felejthetetlen, újszerű és mégis MAGYAR.
Ami tovább emeli ezt a fantasztikus teljesítményt.
Mert
Bese Barnabás,
Fiola Attila,
Guzmics Richárd,
Juhász Roland,
Kádár Tamás,
Korhut Mihály,
Lang Ádám,
Dzsudzsák Balázs,
Elek Ákos,
Gera Zoltán,
Kleinheisler László,
Lovrencsics Gergő,
Nagy Ádám,
Pintér Ádám,
Stieber Zoltán,
Böde Dániel,
Németh Krisztián,
Nikolics Nemanja,
Priskin Tamás,
Szalai Ádám,
Dibusz Dénes,
Gulácsi Péter és
Király Gábor, akik megcsinálta a csodát számunkra, megérdemlik…
Kattints ide, görgess GERA góljáig és szavazz rá a VOTE feliratnál! (Szombatig él a lehetőség!)
Bármilyen ötleted van a megvalósításra, szívesen fogadom!
Légy büszke arra, hogy magyar vagy, akkor is, ha nem itt élsz! Kattints ide!
Szerző: Gini Papp – Illúzió
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: