
Nomen est omen, azaz „A név előjel”, „A név jósjel”, „Nevében a sorsa”, „A név elárulja viselőjét”, „A név maga az ember”. Tehát a név beszédes, (gyakran intő, figyelmeztető jel,) amely elárulja viselője fő tulajdonságát, a „neki megírt sorsot”. Nevünk kezdőbetűinél is igaz ez, többet árul el személyiségünkről, így sorsunkról is, mint hinnénk. Nem véletlenül írjuk nagybetűkkel…
Tovább »