Náray Tamás: Ezért ítélkeznek az emberek másokon!

Vannak mondatok, amelyek annyira fájnak, hogy éveken keresztül forgó tőrként érkeznek a szívünk közepébe, ha felidézzük magunkban. Egyszerűen süt a fájdalom, fizikai kivetülése van. Érdekesen működünk mi emberek, van, hogy 40, 50 év se elég ahhoz, hogy elengedjünk valakit ezért. És még csak nem is szerelmi kapcsolatról beszélek. Ismerek olyan 80 éves asszonyt, aki a mai napig emlegeti miért nem szólna soha többé egy gyerekkori barátnőjéhez. Az okát le sem írom, annyira bagatell. Számomra. De az ő életét teljesen megnyomorította. És ez az érdekes.

De, hogy magamról beszéljek, szoktam volt mondani: ‘Ha kevesen utálnak, nincs elég irigyed és szeretnél időről-időre összeomlani, kezdj el blogolni.’. Ha mindez nem elég, írj több blogot. Ezt műveltem én magammal, egy kétélű kardot készítettem.
Brutálisan sok energia kell hozzájuk, mert a legnagyobb jóindulattal leírt mondatomat is úgy ki tudják forgatni, hogy kisül az agyam. Az meg olyan snassz, hogy saját magát magyarázza meg az ember újra és újra, nem igaz?
Ugyanakkor ott van egy mérhetetlenül nagy szeretet, és olyan privát megkeresések, amiben azt olvasom: “Nincs reggel, ami ne úgy indulna, hogy a forró kávéval megnyitom a blogjaidat, és feltöltöm magam velük…”
Hát mit lehet ilyenkor csinálni? Folytatni. Akkor is amikor a hátadban érzed azok nyilait, akik szintén blogot írnak, de az Isten trükkjei se elegek ahhoz, hogy közelítsenek a nézettségedhez. Még akkor sem, ha reblogolnak téged.
Ezeket is tudomásul veszed, és igyekszel nagyon magasról szarni rá. De nyilván megérint a gyűlölködésük, ármánykodásuk. Haladsz tovább. Cipeled. Vagy, ha nagyon ügyes vagy, félúton valahol, egy pókhálós sarokban lerakod.

Egy idő után, nagyon tudatosan figyeled magad kívülről, és megérted, hogyan tudod ‘azt nézni’, AKI mondja. Mert csak ez a lényeg. Ez azonnal elárulja azt, hogy MIÉRT mondta. 

Náray Tamásnál nem ismerek erősebb példát arra, hogyan nő teher alatt a pálma. Nagy rajongója vagyok, és a miérteket a Náray Tamás 27+1 tanácsa a sikerhez című bejegyzésemben pontosan ki is fejtettem. 

Ha valakit, őt aztán érték támadások pályafutása alatt elégszer. Ha azt vesszük, piszok nagy “túlélő”. Mert ehhez cefet nagy erő kell ám! Nem összeomlani a kritikáktól, támadásoktól – ami nem is a munkádat, hanem téged vesznek célba -, hanem növekedni általuk. Ráadásul nem csak divattervezőként, de íróként is sikeres lett. (Fent linkelt bejegyzésemben találod könyvének elérhetőségét.)

Mivel továbbra is nyitott szemmel figyeli a világot, megérett következő könyvének témája is, mert ügyes. A fröcsögésből is profitál 😀

“Fogok írni a 38-50-es, macsó-komplexusos korosztályról egy könyvet. A fész kimeríthetetlen tárház ehhez! Tudjátok, azokról, akik hittek valamit magukról, aztán egy óvatlan pillanatban nyakon szarta őket az élet. És most haragszanak. Mert csak annyiuk maradt, hogy az övék lukra mered. Még egy ideig. Ez az összes büszkeségük, meg ez az összes előjoguk a világgal szemben. Ettől lesznek ők valakik. Szerintük. Meg esetleg egy BMW-től. Hitelre.
Már a címét is kitaláltam, ma el is kezdem.

“-Tudnod kell -szólalt meg az apja-, hogy mindig az bírál majd, aki semmire nem vitte. Kiabál veled, hibát keres, megszégyenít, mögötted nyáladzik, nehogy kiderüljön az ő hitványsága. Amikor szembe fordul, persze előtte megtörli a száját. Irigy. Szegény feje! Mert neki nem adott aranyrudat az élet! De hiszen, minek is adott volna? Csak, hogy eldicsedekhessen vele? Neki egyedül a szája a lehetősége. Kizárólag azzal érezheti magát különbnek a másiknál, mert azt hiszi, az a legfontosabb dolga, hogy ő különb legyen! Nem tudja, hogy se gondolata, se ereje nincsen. Ha tett volna, valaha egyetlen hasznosat is az életében, tisztelet ébredne benne, amikor valakit keményen dolgozni lát. És elfogadja, sőt örömmel látja, akár annak a sikerét is. Ugyanis a jó embereket örömmel tölti el mások boldogsága. De őt nem. Ő hangos ítéletet mond, mert legbelül maga iránt elégedetlen. Mert maga felől sokat gondolt! Aztán megsértődött, mert a sorsa néhány év alatt megelégelte a gőgöt és a fennhéjázást, s elbontotta a saját magának fából emelt és kőnek hazudott dobogót a talpa alól. S most haragszik a világra. Ezért bántja azt, akié a tettei okán megmaradt.”