Mi köze a rovarok bulijának a lelki életünkhöz?

Ebben a nagyon vicces Szatszang részletben, Mooji Baba egy történetet mesél a százlábúról, a rovarok rév buliján. Imádom ezt a fazont. Nem Mesternek tartom, mint ahogyan senkit sem tartok annak, hanem egy fantasztikus embernek, aki ügyesen adja át az egyszerű igazságot, hogy végre leessen a tantusz.

Úgy gondolom, mindannyiunkban ott van a Mester. Nyitott szellemmel figyelve, olvasva a világot, elvezet azokhoz a megoldásokhoz, amelyektől többek leszünk. És ha mi változunk, jóra törekszünk, a világ is változik, nem igaz?

Mooji Baba mostani hasonlata azt példázza, ahogy az élet kihívásokat állít elénk, annak érdekében, hogy segítsen megtörni az önteltségünket, hogy így a természetes spontaneitás keresztül tudjon “táncolni” rajtunk.

“Amikor szabad vagy, nem gondolkozol azon, hogy mit kellene csinálnod, csak teszed a dolgod, és minden rendben van. Abban a percben, hogy módszerré próbálod átváltoztatni, minden tönkre megy, mert az már nem élet. Az önvalónk igazságának felfedezésében, a spontán létezést fedezed fel.

De bízz abban, hogy valami érkezik az élettől, ez egy ajándék az élettől, a meghívás formájában, hogy felfedezd az igaz természetedet, és ez az ami idehozott téged.”

Adj magadnak 8 percet, és nevess egy jót Mojival, amin keresztül talán egy fontos megértéshez is eljutsz. (Jobb alsó sarokban tudsz magyar feliratot “varázsolni rá”)