“Ilyen egészségügyi ellátásban részesültem Hollandiában, mint magyar!”

Egy Hollandiában élő ismerősöm beszámolója a rothadó nyugat “kelet-európai menekültek” számára nyújtott egészségügyi rendszeréről…

(A kép illusztráció: az UMC – Holland kórház – oldaláról. Forrás: umcutrecht.nl )

“Beszámoló a hanyatló nyugatról, avagy milyen Hollandiában az egészségügyi szolgáltatás a “világszínvonalú” magyarhoz képest?

Nemrég kiderült, hogy kissé magas a vérnyomásom, és más okból kifolyólag is eljött az ideje, hogy háziorvost válasszak Hollandiában, mivel ott van biztosításom (mivel egy másik EU tagországban biztosított vagyok, a magyar rendszer “kék” jelzést ad a TB-kártyámra amivel el kell látniuk engem ott is).

Orvos választás: a biztosítom oldalán vannak linkek kereső oldalakra, így az irányító számom alapján tudtam keresni a közeli orvosokat. Akiket felhívtam, természetesen mindenhol tökéletesen beszélt az asszistens angolul (vajon a világszínvonalúban mi lenne, ha angolul próbálkoznék?) és az egyikben, amitől egy saroknyira lakom, egyből kaptam is időpontot másnap reggelre.

Az orvos tökéletesen beszél angolul, sőt, az ausztriában kapott német kórházi zárójelentés sem okozott neki problémát.
Javasolta, hogy vegyünk vért, így másnap reggelre mentem vissza. Az asszisztens (turbánt viselt, btw) is kiválóan beszélt angolul, kedves és türelmes volt, fájdalommentes vett vért. Az eredményt majd átadják az orvosnak, nekem semmi dolgom nincs (ebből egyébként az derült ki, hogy a koleszterol szintem is magas kissé. Öregszem )

Visszamentem kontrollra, amire előzetesen időpontot beszéltünk meg. Mikor odaértem, az asszistens egyből tudta, hogy mikorra és kihez jöttem, az orvos gyakorlatilag 1 percen belül fogadott is. Megbeszéltünk mindent és javasolt egy másik gyógyszert. Mondta, hogy válasszak gyógyszertárat mert annak az az előnye, hogy lesz rólam kórtörténetük és akkor könnyebben tudnak gyógyszert javasolni később más esetekben is (a világszínvonalúban mi újság?).
Receptet nem adott, mivel azt elektronikusan küldik a gyógyszertárnak.
És valóban, a gyógyszertárban (ami gyakorlatilag egy épületben van a rendelővel) csak megadtam a nevem és a születési dátumomat és már tudta is a (fejkendőt viselt, btw) gyógyszertáros lány, hogy mi kell nekem és azt is, hogy miért és mit várunk a másik gyógyszertől. Mondanom sem kell, hogy ő is kiválóan beszélt angolul és nagyon kedves volt.
A gyógyszerekért nem kellett fizetnem, mert a biztosításom fedezi (halló, világszínvonal! Mennyi TB-t is fizettem?).
Ja, és egyébként a gyógyszertárnak van egy automatája is, ahol bizonyos gyógyszereket ki lehet váltani bármikor éjszaka is vagy anonim módon is. De ez a hanyatló rendszer, a világszínvonalúban ezt megszüntették, mert az emberek még képesek lennének túladagolni magukat aszpirinnel.

Ja, és az orvos azt mondta hogy az új gyógyszer eredményeiről beszéljünk kb. két hét múlva. Kérdezte hogy bejönnék-e vagy felhívhat-e telefonon (mármint az orvos engem tehát nem én őt, hogy ne kelljen feleslegesen bemennem. A világszínvonalúban én még sosem kaptam hívást a háziorvosomtól).

Én teljesen megértem, akik írtóznak az ilyesmitől és szeretnék megvédeni magyarország magas világszínvonalú egészségügyi rendszerét, valamint nem szeretnének más vallású vagy bőrszínű embereket látni, hiszen a világszínvonalúban mindenki köztudomásúan kedves, figyelmes, képzett és több nyelven beszél.”

(Közreadva a szerző, Lovastyik Ádám írásos engedélyével.)

Oldal ajánlása emailben

Hasonló bejegyzések:

Kommentek