Illúzió

Igazi kincs a film, amit 1973-ban készített fővárosunkról a norvég tévé!

A korszak, amire még sokan emlékszünk, és igen, visszasírunk. A fél órás film egy fantasztikus időutazás. A Stevnemøte i Budapest című, harmincnégy perces zenés filmben Kovács Kati mutatja be a fővárost.

 

 

Ennél magyarabb országimázs filmünk még nem volt! – Kattints ide!

A film az Osztyapenkó szoborral indít, amikor még járt a 630-as szériaszámú Ikarus busz. A Grashem Palota álmosan figyeli a Budáról érkezőket. A második világháborúban megsemmisült, a tér oldalán álló épületek helyére talán meg sem álmodták még az Átrium Hyatt-et és az InterContinental-t. A Vigadó téren a szovjet repülősök emlékműve állt, a Dunakorzó pedig még autóval is járható volt. A film készítői beugrottak a méltán népszerű Ifjúsági Parkba is egy Bergendy-koncert erejéig, aholis megcsodálhattuk Demjén Rózsi utópisztikus szerelését. Az utcán táskarádióval sétálgattak az emberek és a mára már eltűnt belvárosi neonok egy részét is megpillanthattuk. Kovács Kati kedves mosolyával és hangjával kalauzolta a külföldi stábot, mintha egy barátjának mutatná be a fővárost, amire nagyon büszke. Autójában ülve mi is bepillanthattunk a feltúrt Blaha Lujza térre, és elsuhanhattunk a Bem rakpart terebélyes fái alatt haladva a Várnegyed felé, ahol megnézhettük a Mátyás-templomot. A film végül kissé furcsa hangulatot hoz, mert a budapesti éjszakai életet szeretné megmutatni a világnak, ahol Gábor Ila és olasz autónak öltözött revűtáncosok szórakoztatták épp az embereket.

Eredeti helyén ITT nézheted meg

Én imádtam minden percét. Benned is szép emlékeket ébresztett?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!