Geréb Ágnest így veszi védelmébe egy édesapa

Ma bejárta a sajtót a hír: két év börtönre ítélték Geréb Ágnest. 

Meggyőződésem, hogy Geréb Ági jó ember, aki egész életében azért dolgozott, hogy jobb legyen a nőknek és jobb legyen a csecsemőknek. Azért dolgozott, hogy jobb legyen a szülés és jobb legyen a születés. Azért dolgozott, hogy ez az ország egy jobb hely legyen. Ő napjaink Semmelweis Ignáca, akit kivet mágából az orvosi társadalom, ahogy Semmelweis-szel tette, mert sérti az orvos-isten kultuszt. Most fölötte mondtak ítéletet azok, akik a csúszópénzüket féltik, akik munkaidőben történő szülész-nőgyógyász igényeihez igazított szüléseket indítanak be és százezreket kérnek, tesznek zsebre naponta.

Nem, nem vagyok orvos-ellenes, de van az életemben megismert 10 (vagy 20) százalékos szabály, ami releváns itt is: mindegy, hogy ügyvéd, vadász, politikus, újságíró, vízvezeték-szerelő, nőgyógyász vagy házmester: van 10-20 százaléknyi elhivatott, korrekt, felkészült – aki jó ember és jót akar, de a többség: kutyaütő. Akinek nem inge, nem veszi magára, de most ebben az ügyben csecsemőgyilkosok mondtak ítéletet egy olyan szakember felett, aki egész életében azért tett, hogy a születés egy olyan élmény legyen egy anyának, amit újra bevállal örömmel, egy olyan élmény egy csecsemő érkezése a családban, ami méltó egy létrejövő új élet ünnepéhez.

S ma elítélték olyan balesetért, amit valószínűleg senki nem tudott volna megakadályozni.

2013. augusztus 5. és 14. között kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban. (Újságcikk itt). Kilenc csecsemő kilenc nap alatt – következmények és érdemi felelősségre vonás nélkül. Geréb Ágnes hosszú-hosszú praxisa alatt alig volt ilyen tragédia, és pálcát törnek felette azok, akik sok-sok nőtől vették el a szülés élményét, akik családoknak okoztak traumát a szülés-levezetési ipari gyakorlattal, akik zsebüket tartják, miközben szétfeszített lábú szülő nők mellett cigarettáznak – szememmel láttam: akár részegen.

Nem találok szavakat ahhoz, amennyire igazságtalannak érzem az ítéletet, amennyire elfogadhatatlannak. Osztozom a tragédiában érintett családok mély fájdalmában, de bizton tudom: bármilyen helyzetben azt kívánnám ma is: inkább Geréb Ágnes legyen ott egy szülésénél, mint az A8-s Audikkal szaladgáló szülész-nőgyógyászok bármelyike. Véleményem szerint dr. Geréb Ágnest koncepcionális eljárásban, boszorkányüldözéses inkvizíció ítélte el, és meggyőződésem: ez nem jog és főleg nem igazságszolgáltatás.

Tudom, hogy a többség esetleg nem osztja véleményem, és hogy nagyon sokan mai napig idegenkednek a szaksegítséggel történő intézeten kívüli szüléssel kapcsolatban. Nem várom el, hogy elfogadják a véleményem, de ettől még teljes meggyőződéssel állítom: nagy igazságtalanság történt ma ezen ítélet kapcsán, és bízok benne hogy megéljük Geréb Ági rehabilitációját, és hogy hosszú, egészséges életében egy nemzet bocsánatkérését fogja egyszer tolmácsolni valaki részére amellett, hogy egy nemzet háláját fejezi ki azért, amit a szülésért, születésért tett.

Ehhez én kevés vagyok, jelentéktelen vagyok – de magam nevében ezúton is megteszem családom és gyermekeim nevében, mert hiszem: ő egész életében azért dolgozott, hogy ez az ország egy jobb hely legyen – s oly’ fájdalmasan kevesen vannak már ilyenek.

• A szülész, aki felismerte mi a hibája a kórházi születésnek!