Wentworth Miller, a Szökés (Prison Break) sztárja, az alábbi képpel nézett szembe, mely az interneten keringett róla. A képek nem sokban hasonlítanak egymásra ugyebár, annál inkább különböznek. A bal oldalon sorozatbeli formájában, kockahassal látható, jobb oldalon pedig 2010-ben, amikor láthatóan feltáplálkozta magát a tápláléklánc csúcsára. Ez nem túl kedves párhuzam, egy cseppet sem hízelgő, nem igaz?
Úgy érezte érdemes közreadnia a magyarázatot, miért alakult az élete akkor úgy, hogy az evés központi szerepet töltött be nála. És azt is, mi változott azóta. Nagyon tanulságos lesz, majd meglátod!
“Ma arra ébredtem, hogy internetes mémmé alakultam. Nem ez az első eset. De mégis, a két kép, amit feltettek rólam, más mint az eddigiek.
2010-ben úgy döntöttem, hogy kissé visszaveszek a színészkedésből, és inkább a magánéletemre figyelek jobban. Ennek több oka is volt.
Először is, el kell mondanom, hogy az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatott. Erről már korábban is írtam, beszéltem. Nagyon kevesen ismerik az én helyzetemet, a harcaimat, amiket meg kellett vívnom.
Szégyenben és fájdalomban éltem, úgy gondoltam, hogy fölösleges vagyok. A hangok a fejemben pedig mind azt mondták, hogy pusztítsam el magam. Gyerekkorom óta küzdök a depresszióval, ami rengeteg álmatlan éjszakát okozott, kapcsolataim mentek tönkre miatta, lehetőségeket szalasztottam el.
2010 volt életem legrosszabb éve. Mindenhol kerestem a bizalmat, a biztonságot, a figyelmet. És sajnos ha nem kaptam meg, leginkább evéssel kompenzáltam. Választhattam volna mást is: alkohol, drogok, szex. De csak az evésre tudtam gondolni, az jelentett örömet, alig vártam, hogy ismét csillapíthassam valamivel az étvágyam. Mintha segített volna abban, hogy elfeledjem egy időre a problémáim. És idővel felszedtem pár kilót. Nagy ügy. Egy nap az egyik barátommal sétáltam, miközben egy reality-showt forgató stábba ütköztünk, és szerencsétlenségemre a paparazzók is ott voltak. Lefényképeztek, és most ezt a képet mellé tették egy olyan felvétel mellé, amely a sorozatkor készült rólam. És elindult a pleytka…
Édesanyámnak mindig vannak olyan “jó” barátai, akiket csak a rossz hírek érdekelnek. Egyikük ki is vágta a képet rólam az újságból, majd postázta neki. Ezután pedig idegesen, aggódva hívott fel, hogy mi történik velem.
2010-ben tehát a mentális egészségem megmentéséért küzdöttem. Végül sikerült. Az, hogy még keringenek a neten ezek a képek rólam, végtére is örülök. Látom magamat a piros trikóban, mosollyal a szám szélén. A harcra emlékeztet ez a kép. Hogy képes voltam megküzdeni a démonjaimmal, hogy erős és kitartó vagyok. Ez a kép arról szól, hogy megbocsátottam magamnak.
Ha te is voltál, vagy ilyen helyzetben vagy, meríts erőt belőlem, mert nem vagy egyedül. A segítségre mindig számíthatsz. Hívj fel valakit.”
Szerző: Gini Papp – Illúzió
(famousfix.com)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: