Te ott a monitor előtt, aki 40 felett vagy, és rettegsz, hogy mindjárt elmúlik az élet, hozzád szeretnék most szólni! Berágta magát az agyadba egy beteg bogár, aki azt sercegi: ragadj meg minden pillanatot, használj ki minden helyzetet ami eléd kúszik, mert levegőt sem veszel és itt a halál. Tudod, ez egy hatalmas tévedés!
A halál ott kezdődik, ahol ez a gondolkodás. A lélek csodálatosan időtlen, szabad akár egy apró kolibri, súlytalanul és boldogan.
Drága, kedves férfiak és nők, akiket ez a gondolat mardos kínzóan! Tudjátok meg, kapuzárási pánikotok abból adódik, hogy nem halljátok meg a lelketek hangját, aki egyfolytában arról biztosít, a test múlandó ugyan, de ő ott bent állandó és örök. Fogadjátok el, hogy ez így van, engedjétek meg magatoknak a szabadságot, hogy végre szabadon örülhessetek az életnek! Nézzetek a tükörbe, lássátok meg csillogó szemeitekben ezt az igazságot. Ne sajnálkozzatok a múlandóságon, hanem ragadjátok meg az örömet, ami ott vár rátok, ha ezt bedolgoztátok hétköznapi gondolataitok közé. A halál nem tényező. Bármikor jöhet. Fiatalon is. Miért kellene szorongani miatta pont akkor, amikor már a temérdek tapasztalat miatt, sokkal okosabban igazodtok el a világban?
Öregedni csak méltósággal érdemes, akkor kirajzolódik az arcon a belső béke. Az ilyen arcon látványosan nincs kortól való szorongás, csak öntudat. Megértés és elfogadás. Ott válik elérhetővé a pillanatban élés, a jelen-LÉT. Szeressétek a ráncaitokat, mert mindegyik mesélni tudna valamiről, ami ti vagytok. Az utatok jelzőtáblái, belső erőtök árulkodó nyomai. Megharcoltatok valamiért és akkor ő hozzátok szegődött társul. Nem szépség hiba, hanem erővonal. A tiétek, legyetek rá büszkék!
Nézzétek meg ezeket az embereket, és értsétek jól, amit mondtam.
Müller Péter: “Ha valakit megszeretsz, vegyél hozzá egy jó nagy szemeteszsákot…”
Ha szerelem nélkül mész végig az úton, nem is éltél… – kattints ide a cikkért!
Csengjenek a füledben Elizabeth Lee Wurtzel szavai ha társtalan vagy és elbizonytalanodnál azt illetően, vajon késő-e már számodra keresni a szerelmet:
“Soha nem gondolok arra, hogy jó lett volna, ha fiatalnak ismerlek meg, ha akkor jön el a pillanat. Nem érzem, hogy vesztes lennék, mert nélküled éltem az életem. Olyan vagy számomra…és azt hiszem, én is olyan vagyok…mintha azóta léteznél, mióta megismertelek, mert nincs emlékem a múltadról. Mikor megszerettelek, már magadban hordoztad az ifjúságod és az öregséged, nincs korod, csak minden, ami Te vagy benned van. Elkészültél. A nélkülem töltött napok voltak az építkezésed napjai, nekem építkeztél, hogy azzá légy, aki vagy. Mint az összerakós játék, ami mozaikonként válik késszé, az se öreg, és nem fiatal, hanem egész.”
/Elizabeth Lee Wurtzel/
Kattints ide, és nézd meg a hipszter nagypapákról készült képsorozatot!
Hipszter nagypapák, imádjuk a stílusukat! #2
(képek: google.hu)
Köszönöm jelentkezésem elfogadását, nagyon tetszik, s értelmes gondolatok, ami igen megszívlelendők. Meghitt,Kellemes Karácsonyi Ünnepet, s Nagyon Boldog Új Évet kívánok!
Picit bővebben?
Balázs Valéria Anamé is ilyen kis hazánkban.
anamejoga