Magyarország viszonylag kis ország és nehéz felfognunk, hogy vannak olyan nemzetek, akik nem értik meg egymást, pedig egy államhatáron belül élnek. Első nagyobb rácsodálkozásom a különbözőségekre kisiskolás koromban volt, amikor először nyaraltam Hevesvezekényen, a nagymamámnál. Ott barátkoztam össze néhány falubeli gyerekkel, akik egy csomó – számomra – tök fura dolgot beszéltek. És például hiába kérdeztem tőlük, miért úgy mondják: “elmegyünk mamáméknál”, vagy “ojtsd le a lámpát”, nem volt rá igazi válasz.
Te milyen furcsa szavakat, kifejezéseket használsz? Vagy nem is tudod, hogy furcsa a máshol élők számára?
Mondd el kommentben!
Íme az ihletadó facebook gyűjtemény, a magyar – magyar szótár!
Bács-Kiskun
csetres – koszos edény
bumbardó – műanyag kanna
hökkencs – malac
csábringó – kurva
firhang – függöny
virityköl – iszik
A dal, amely minden sejtedig elönt hazaszeretettel – kattints ide érte!
Baranya
döci – mérleghinta
Békés
uszu – szotyi
kóty – sárgadinnye
garabó – sárgadinnye
lógabábé – mérleghinta
Borsod-Abaúj-Zemplén
kellesz – kell
indító – autóbuszállomás
tesznye – undorító
iporka – hungarocell
büszke – egres
furik – talicska
rocska – vödör
talu – tollpihe
makuka – szotyi
kurtacs – piszkavas
levonó – matrica
dumó – kenyérvég
lipityóka – mérleghinta
jösztök – jöttök
süsü – kapucni
Kattints ide, és hallgasd meg az Újév köszöntőt székely módra!
Csongrád
kretyó – béka
palincs – mérleghinta
rica – szotyi
pacsál – pancsol
ludály – ovális
garaboly – kosár
kotla – lábas
pinnyog – pislog
csirigli – fiatal
lappad – apad, lohad
Győr-Moson-Sopron
sütlis – sildes (sapka)
hurimpál – hordoz
ágyruha – ágynemű
ricimándli – ruha
türkülés – dudálás
pikhercs – sütemény
kalinkó – lakodalmi kalács
mókerol – csinál valamit
csömény – darázs
eklebeklezik – esik-kel, össze-vissza beszél
Ilyen lenne a világ korlátok nélkül – megható videó ITT!
Hajdú-Bihar
dzsamál – összekutyul
pustol – amikor esik a hó és közben fúj a szél
talpastik – kacsa
totojmász – galamb
lajbi – posztókabát
lábto, lajtorja – létra
pacuha – rendetlen
Heves
Macok – Lapcsánka
Szóda – mosószer
Kalincs – kilincs
Szlopál – iszik
Szotyi – Makóka
kranfírol – császkál
lipityóka – mérleghinta
feszt – folyton
Jász-Nagykun-Szolnok
slampettos – slampos
zsendül – fejlődik (a növény)
fertály – idő
pampuska – fánk
elkommendál – üzletel, elcserél
sergő – körhinta
Komárom-Esztergom
saragja – sarok
lóca – pad
rendli – sütő
siska – fánk
Nógrád
lajtorja – látra
furik – talicska
kana – kanál
sajtalan – sótlan
rajtam van a liba – kirázott a hideg
gyerecske – gyerek
mibe ugat a kutya? – kit ugat?
tutujgat – törődik vele
csuli – veréb
csincsók – cserebogár
Hogyan mondanád ma ezeket a régi magyar szavakat? – a három részes kvíz kezdő bejegyzése!
Somogy
sikonyál – sikoltozik
Szabolcs-Szatmár-Bereg
szerbákol – mohón eszik
sikángózni – csúszkálni a jégen
málé, tengeri – kukorica
dücskő – farönk
dufart – fedett átjáró házak között
púp – köldök
kenyér fara – kenyér vége
szólító – halánték
fagyó – mélyhűtő
zsizsa – forró
furik – talicska
kóla – bármilyen üdítő
pulya – gyerek
megyünk mamáméknál – megyünk mamámékhoz
findzsa – bögre
popa – kenyér
pupu – tört krumpli
tészta – sütemény
kellesz – kell
19 nyelven beszélő zseni – kattints ide a videóért!
Tolna
tutyi – papucs
csurka – copf
kunkodni – pislogni
Vas
grádics – padláslépcső
kakashinta – mérleghinta
kulló – kétkerekű kézikocsi
böszme – hülye
málna – bármilyen szörp
bakkeló – bakancs
bagócs – bögöly
büdösmargit – poloska
gacsiba – göcsörtös
plutyka – kelkáposztafőzelék
akadozol nekem – útban vagy
baca – buta
tixó – cellux
köpeszt – pucol
köped – hámlik
csekmet – aprópénz
meggráblázza a haját – megfésülködik
köszöntenek egymásnak – köszönnek egymásnak
Ezt mondaná egy újszülött az édesanyjának – gyönyörű videó itt!
Veszprém
devendéroz – futkos fel-alá
Zala
csekmet – bozótos, gondozatlan terület
szétposszanik – összetörik, szétesik
véndő – kisméretű zsírosbödön
tányérat – tányért
köped – melege van
ketet – keres
barac – barack
sindő – tetőcserép
kágyilló, kágyi – meztelencsiga
bejárni – beállni (pl udvarba)
meg van mukorodva – rosszul néz ki
csoffadt – le van fogyva
grábla – gereblye
silinga – kosár
kerembozsál – mászkál
stoki – sámli
cukorborsó – zöldborsó
sárgabab – spárga
csicskenye – csipkebogyó
töszmörög – nem sieti el a dolgot
pazol – pazarol
faragó – hegyező
mire – mikorra
kucsma – kapucni
hömbölödni – legurulni
mésogni – vinnyogni
iperedni – megnőni
hegy – mezőgazdasági terület
csepőtés – gazos terület
mácsik – tészta
rajt van, benn van – rajta van, benne van
hüttő – hűtő
Ha tetszett, izgalmas videót találsz IDE kattintva, mely az emberiség sztoriját foglalja össze!
Szolnok megye. Bazsalyog- mosolyog, sinkózni- jégen csúszkálni, Górálni-mogyoróvessző végére agyaggombócot gyúrva jó messzire hajítani, görhe-kukoricadarából készült pogácsaszerű sütemény, sajtár-amibe a tejet fejik, Tutyi-sapka / 2 négyszög2 oldalon összevarrva
Az a “büszke” a köznyelvi piszkéből származhat.
Vas megye:
Grábla-Gereblye
Sezlony-Kanapé
Ami Vasban:Tányérat az Pesten tányért
Banga-Buta
Eceboca-Buta
Veszprém:
Cicege – Tócsni
Pilhózni – Trikó
Bács-Kiskun megye:
horolás – kapálás
csettegő – tarbant motorral felszerelt csapott orrú kis traktor, hátul hozzá épített platóval.
Egy veszprém megyei szó jelentését javítanám: a ‘devendérozni’ nem azt jelent, hogy futkos fel-alá, hanem azt, hogy hangosan, másokat zavaróan mulatozik valaki.
Hajdú-Bihar
garádja – kerítés és/vagy földterülethatár
tallu – toll
spór, sparhelt – tűzhely
acskó – zacskó
Na ugye, hogy ki nez ki jól?
Ezen a “de szép kövér vagy!”-on hangosan nyerítettem fel, köszi!! 😀
Szolnok megye:
cábár – fésületlen a haja
bócér – elhanyagolt a ruházata
merejül – teljesen
szakajtó – gyékényből fonott kosár
zsétár – fejéshez használt edény
kaszroj – fazék
kácsi -kalács
garádics- létra
mackó – lapcsánka
dumó – a kenyér csücske
Hajdú-Bihar:
vekeng – örlődik
Heves:
etétek -tiétek
emink – miénk
Nógrád:
csóvány – csalán
Erdély:
murok -répa
árdé – paprika
pityókacera – krumplicsíra
vinetta -padlizsán
hiu – padlás
csitkó – csikó
megsirül – megfordul
idejárt – idejött
laskasiritő – nyújtófa
Ezt meg Zalában hallottam: De szép kövér vagy! A jelentése: Jól nézel ki.
Tiszafüreden ha azt mondják: Ütött nyúl van a dologban! Azt jelenti új udvarló a láthatáron. 🙂
Zala: lehet, hogy rosszul tudom, de a köped az nem azt jelnti, hogy melege van, hanem valami hámlik.Vagy mindkettő???
Zala megyéhez még:
stelázsi – spájzban a polc
tácsika – kistál, tálka
sterc – puliszka
komora – kamra
messzi mamáék – anyai nagyszülők
csikál – csiklandoz
büdös marci – poloska
majorság – házi szárnyasok
hoki, hokedli – háttámla nélküli ülőszék
bontó szék – disznó vágási feldolgozó asztal
csurka – hurka
Hajdú-Bihar megye:
– pípog: evés után (a gyomra) tele van, piheg, alig kap levegőt
– somolyog: huncutul mosolyog, rosszban sántikálva mosolyog
– gindzsol, közönségesebben:
– baszlat: bökdös, csiklandoz, incselkedik, azaz nem hagyja békén fizikailag
– konyharuha: konyhában tiszta törlőrongy, törlőkendő
– szemetel az eső: nagyon apró cseppekben esik, szitál az eső
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
– kendő: törölköző / törülköző
– (meg)csibrál: (meg)csípked
Kárpátalja:
Ablak tölce-ablak párkány
Szamóca-eper
Sikanyózni-csúszni a jegen
Huzakodni-felhúzni a cipőt
Katucs-Masni
Balta-fejsze
Spricc-fecskendő
Minor-homoszexuális férfi
Kutyatej-gyermekláncfű
Futoszgálni-szaladgálni
“Keresztbe-kasba”-össze-vissza
És még sorolhatnám. 🙂
BAZ megye
kapric – kispárna huzat
foncsik – fonott copf
Jász-Nagykun-Szolnok megye
bodorka – lóhere (az apró virágos, ami a fűben nő)
Azért a Vas és Zala megye rendesen keveredik. Zalánál felsoroltak nagy részét nálunk Vasban is használják.
Csak néhány, ami a fentiek alapján eszembe jutott. A Nagykunságban, Karcagon, szüleim, nagyszüleim szóhasználatából:
csetresz= kisméretű agyag edény
coca= malac
ribanc = kurva
libikóka = mérleghinta
Kótyagos = szédül, piás
piás = részeg
csesznye = undorító
süsü = kicsit bolond
kasita = kosár
mószerol = v.kit a háta mögött rágalmaz
fertály = egy órányi idő
sóédes = ha a gyümölcslevesbe nem tettek egy csipetnyisót
málé = kukorica darából sütött lepény
fuszedli = zokni
sparhelt = tűzhely, amin főztek
és a korábbi elnémetesedésből adódóan nagyon sok német eredetű szót használtak, de nem mindig az eredeti szó szerinti fordítás szerint, főleg különféle szakmák nyelvezetében. Ki tudja mit csinál az aki stírcel? Mi a soblejszni, ….és így tovább.
Somogyi gyerek vagyok, de nem feltétlenül ilyen szavak, fogalmak jönnek hanem amit a környezetemben használunk.
Cuhalék- ez bármilyen tárgy lehet de például a megpakolt táskára is mondjuk
Kutymuruty- ez saját kútfőből ( fejből) kipattant ételekre mondjuk aminek így nem találtunk ki fantázia nevet
Csilimbulátor- motoros fűkasza
Ha hideg van akkor el kél a pulóver vagy kabát – szükség van meleg öltözetre
Használjuk a burgonyára a : krumpli, pityóka, csicsóka, kolompér elnevezést
Eperfa- szederfa
Csipke bogyó- bicske, valagvakaró
A bozótos szederindás részre a: bzsindzsa, anócás, csalitos, rekettyés, ehhez kapcsolódik a küdd be az anócásba azaz dobd be a bozótosba
Benga- magas izmos ember
banga- bámészkodó, nincs ki mind a négy kereke, úgy is mondhatnám együgyű, bamba
spájz vagy spejz vagy komora ez a kamra
dünnyög, brummor, mormog- a bajsza alatt morog valamit
kutyul- kever
horgászszleng: körmös ponty- teknős béka de sokan mondják tekenyős puliszka-kukorica gánica, kukorica lisztből készült a dödölléhez hasonló étel
meghömbölödik- elmegy az esze, megőrűl
kuli, kubikus- segédmunkás
Sitt- építési törmelék
kumok egyet- ez ilyen szieszta jellegű rövid idejű alvás
kumásnyi- szempillantásnyi
csösszög, szüttyög, szütymörög- lassan csinál valamit
hajbókol- hajladozik az ember
Klotyó, slozi, klozet- wc, illemhely
Gráblik- szántóföld
Hegy, szőlő- gyümölcsös telek
Telek, bírtok, mező, szántó- mezőgazdasági terület
Somogy:
Litya-fogócska
Göbe-nőstény disznó
Csempén áll-ferde
Buborka-uborka
Fötör-kapirgál
Békés megye (Gyomaendrőd):
tajápál – összevissza beszél
gang – tornác, terasz
Székelyföld,Hargita megye:
krumpli-pityóka
bogrács-üst
csóré-meztelen
potyoló-klopfoló
jő-jön
menyen-megy
rikácsol-ordibál,kiabál
takar-szénát gyűjt a mezőn
lapittó-vágó deszka
görget-mennydörög
vider-vödör
gerebe-gereblye
purdé-cigány gyerek
ejsze-talán
törökbúza-kukorica
csalóka-fenyő toboz
lájbi-mellény
cselike-a fenyőfáról lehulló zöld tűlevelek
cemere-elszáradt tűlevelek a fenyőn
pityóka pire-krumpli püré
karé-a kenyér héja
csuklya-kapucni
hecselli dzsem-csipkebogyó lekvár
kása-rizs
murok-répa
vinete-padlizsán
moszt-forgács
hüttő-hűtő
füttő-fűtő
bé-be (bé menyek a házba-be megyek a házba)
minnyá-mindjárt
jőnek-jönnek
csihán-csalán
sánc-árok
pózna-villanyoszlop
lipinka-mérleghinta
cula-sok ruha egy csomóba,ami nincs összefogva
cseka-disznó
a ház híjja-a ház padlása
Egyelőre ennyi jutott eszembe! 🙂
büdös, mint az Einschlag = büdös mint kén
Priccs – Keskeny deszkaágy; egyszerű, kemény fekvőhely.
Győr
Sercli-kenyér vége
Libikóka-mérleghinta
Pulutyka-kelkáp.főzelék
Stelázsi-kamrapolc
Smucig-irigy
Bandeszka-kancsó (2-3 literes)
Hackstock – rénfa
Borsodban hallottam az alábbiakat:
– söndörget – gombócot csinál
– csüngellő – csüngő virágváza
– pityelő – fülcimpa
– kedvenc üdvözlési forma: cső, még nyomatékosabban: csőcső
Az éjjeli bátor felkergette a lesmestert a bizsergefára = a kutya felkergette a macskát a villanypóznára (ducra).
Én Kazincbarcikán töltöttem gyerekkoromat.Hozzáírnám még a listához:
gubics = fenyőtoboz
varkocs = két ágba felkötött copf
kutacs /nem kurtacs/ = piszkafa
Borsodban sok olyan szó és ki fejezés van még ami kimaradt a felsorolásból.Mokongyik-Szótlan mogorva emberre használt kifejezés.Sufni pecu zurtyik.Ezek mind udvari összetákolt épitményt jelentenek.Csak ennyi jutott hirtelen eszembe.De még nagyon sok olyan szót ismerek amit csak a borsodiak használnak és értenek meg.
Baranya
rugdál – rúgdos
Csongrád
cserpák – merőkanál
Fejér
(el)abajgat – gondozza, vigyáz rá
sindő – tetőcserép
Szabolcs
pulyapénz – családi pótlék
Zala
kuka – buta, hülye
pince – présház, kis ház a szőlőhegyen
Veszprém megye:
Pulutyka – Kelkáposzta főzelék
Késztelődik – pakol, csomagol
Hát én Tolna megyei vagyok,de a tutyi felénk nem papucs. Lábbeli, a mokaszinhoz tudnám has, de az idősek csinálták. A teteje kötött volt, a talpa meg erősebb ruhaanyag. Nekünk a dédink csinált anno.
Valamint a kunkodni nálunk kumkodni 😉
Most ezeken kívül nem jut eszembe más, nekem megszokott, de majd gondolkozom 🙂
Csongrádhoz be lehetne még írni pusztujka -légy. Ezt egy öreg bácsitól hallottam.
Győr-Moson-Sopron Megyéből költöztem közel 20 éve Hajdú-Biharba. Bizony sok-sok eltérő, furcsa kifejezéssel találkoztam, illetve találkoztak ottani barátaim. Gyeremekem születésekor mindenki azt mondta: “Jaj, de furi”. Nálunk ez furcsát jelent, Hajdúban aranyos. Ott pl. a padlás: pad. Pecu (lomtár, kamra). A tócsni-lapcsánka-lepcsánka-beré-bűbályos beré mind egyet jelent. Hajdúban nyelvtanilag nem helyesen használják a ragokat: “Megyek mamáék” /megyek mamáékhoz/. “Megy tökön, paszulyon át” (Megy mindenen keresztül). Kisalföldön pedig használjuk a smarni (császármorzsa), odakutyorodik (odakuporodik), csollány (csalán), stokedeli (hokedli)… kifejezéseket. Rengeteg eltérő kifejezéssel találkoztam már, jelenleg ennyi jutott eszembe.
Békés megye
Kanális – árok
tepszi – tepsi
gyün – jön
vélekszik – emlékszik
lajtorja – létra
kanta – kanna
vajling – lavor
Csongrád:
tülledelni – eltaszigálni v. vonakodni vmitől
csoze – lumpen, huligán, gazfickó
Fejér:
ágyruha – ágynemű
Vas:
kalampászmadár – mókus
Veszprém:
gyürke – sercli
Veszprém megye
Tócsi, cicege- krumpli lángos lapcsánka ki ahogy hívja
Eklendezik- útban van, láb alatt van
Csucsukál-alszik
Granatérmars- krumplistészta
Vindő – olyan edény amiben a disznózsírt tartják
Dödölle- krumplis étel
Szóma- szalma
Grábla- gereblye
Fejér megyében használatos tájszavak:
kunyerál-kéreget
ócsárol- leszól valamit
csálé- ferde, formátlan
pislákol- néz
bugyuta- buta, ostoba
sunyit, sunnyog- lapítva hallgat
tróger-gazember
tróger munka-alja munka
szotyi-napraforgó mag
zsíros deszka- zsíros kenyér
pöszméte- egres
hablatyol-össze-vissza beszél
pusmognak-össze súgnak
sutyorog- halkan szól
sápitozik- jajveszékel
bicajozik- biciglizik
és igen Lovasiné paprika Judit: akinek egy gyermeke van-egy családja van, akinek kettő gyermeke van – két családja van, és így tovább
Vas megye:porozinkó-császármorzsa
Békés
Kotli-edény:-)
Sok szót ismerek, sokat nem. Komárom-Esztergom megyénél azt írtad: “lajtorja – látra”, szerintem “létra”. A másik: a “tutujgat”, az nekem azt jelenti, hogy babusgat, szeretget.
Bocs, de tudomásom szerint a viritykölés nem valódi ivást jelent, hanem inkább a vízben, vízzel való játékfélét. Pld: a kacsák szeretnek a pocsolyában viritykölni, mikor a fejüket beledugják és ott keresnek táplálékot, vagy kisgyerek nem issza meg a vizet, csak szájához emeli a poharat és abba belefúj, csuppog, vagy ilyenféle.
Izsákon ismert: kísánkodik- ellenkezik, gonoszkodik, böllenkedik is valami hasonló csetres – mosogatni való tányér, tál, evőeszköz
péröl- főz bakul- lehajolva kuporog,
nyiszál – életlen késsel próbál vágni,
Mákos bobájka-mákos guba
Borsod (Ózd, barkó nyelvjárás): Megyünk Kovácsékhoz:_: Menünk Kovácsnyi.
Jász-Nagykun-Szolnok
büszke-egres
Baranya
Nem akadál-nem akadályoz
Jász-Nagykun-Szolnok
Alsó fertály-fenék
Győr-Moson-Sopron
Kűmincs- kőműves
Kaminlik-kéménylyuk
Petemzsirom-petrezselyem
Sindő-tetőcserép
Zsompor-szalmából ( vagy kukoricalevélből? ) készített fül nélküli kosár (pl tojások összeszedésére)
Észér-kapzsi
Böszme-nagydarab, ostoba ember
Hajdú-Bihar :
Bemcsi (bemelegítő) = tréning ruha
Ezen szoktak leginkább kiakadni az ismerőseim.
Erdély :
Fuszulyka = zöldbab
Lajbi = mellény
Mennyit ültök (valahol) = Meddig maradtok?
Ne járj vele! = Ne piszkáld!
Miről = répa
Hadd el! = Ne is törődj vele!
Csongrád megye:
—
Kukorica tároló: góré (Hmvhely), kotárka (Makó)
Trágya, trágyadomb: szarvas (Nagyér)
Sárgadinnye: kóty
Burgonya: krumpli
Egres: büszke, köszméte
Csipkebogyó: hecsedli
Somogy
Kodál – kotkodál
Meztéláb – mezítláb
Fötör – kapar
Vélekszik – emlékszik
Tixo – cellux
Hömbölödik – gurul
Cukorborsó – zöldborsó
Csikál – csiklandoz
Megérem vinni – alig tudom vinni (nehéz)
Pirgál – kapar
Szabolcshoz:
Tik-Ti
Mink-Mi
Oszt-és
dzsindzsa-dudvás terület
lepcsánka-máshol tócsni, lapcsánka
Heves
kecele kötény
masina sparherd
findzsa bögre
megyünk nálunk megyünk hozzánk
rocska vödör
piszke egres
Nógrádi tájszavak:Csuta–Kukorica csutka
Ler — Sparhelt sütő
Vonyigó– Szalmahúzó
Dikó– Ácsoltfekhely
Pad–Padlás
Suhi–Hosszú libaterelő vessző
Sut–Védett meleg sarok
Szecska–Apróra vágott kukoricaszár
Grádics–Kerítés
Veszprém:
rossib (rosseb)
tócsi -máshol tocsni
gánica -piritott hagymás, krumplis étel
lisztes terc -lisztes szegényes étel
Csongrád megye:
püszke, piszke – egres
grádics – padlás létra
szurtyongat – piszkál
csoze – szélhámos (férfi)
csíramálé – búzacsírából készült, kásás állagú, mézédes édesség (zöldségesnél kell keresni ősz végétől tavasz közepéig, mert melegben megromlik)
megpössed – megromlik (pl.: megecetesedik a bor, vagy álott lesz a víz)
pampuska – kinyújtott nyers tésta sparhelten megsütve ropogósra ( mint pl. a pirítóst)
Mi itt az ormányság szélén gugyolunk
Futucka ha a hajunk copfba van,ha helyi születésüek akkor tükék vagyunk.a húst tepszibe sütjük amit a hűttőből veszünk ki.Az asztalos hulladáka a szíjjács,a biklát pedig a petyerkába pakoljuk,a hajunkat pedig pömpörítjük. 🙂
Szolnok:
fajin: jó, tetszetős
szakajtó: fonott kosár
bödön: zsírtároló zománcozott edény/zalában: vindő
pacsi: krumplis sült tészta
iringál: korcsolyázik
ciha: ágynemű
kredenc: konyhaszekrény
szia T Szilvia! Én is zalai vagyok, a csekmet nálunk a gaz, gazos terület, de használjuk értéktelen dolgokra is 🙂 a köped az tényleg amikor a leégett bőr lehámlik 🙂
zala: buborka- uborka, rékli-ing, fönek-lenek- fölfele, lefele, burul-borul, e kö mennyi- el kell menni, há – hová, mensz-mész, kéne- kellene, kredenc- fiókos szekrény, kamura-kamra, köll-kell, kardigány-kardigán, csukja-kapucni, kalán-kanál
Sz-Sz-B megye
Tallu-toll
Ne csikolj -ne csiklandozz
Mámma-ma
Bót-bolt
Ótó-autó
Furkó-rèpa
Henyerget-udvarol
Baranya:
Tixo-cellux
Svárkli-disznósajt
Stifolder-kolbász(szalámi)
Göbe-anyadisznó
Fötör-kotor,kutat,matat
Itt is málna minden szörp és barac a barack.
Ill.én fejérben hallottam először,de úgy tudom,több vidéken is a Család gyereket jelent.Nálunk baranyában a Család:apa,anya,gyerekek.Fejérben ha valakinek egy gyereke van,akkor egy családja van.ha 2 gyereke van,akkor 2 családja és így tovább.Nem kicsit néztem,amikor anyósom mondta,hogy xy-nak 3 családja van.nagyon furcsa volt.mára már megszoktam.mindenesetre ez számonra nagyon érdekes volt!:)
Kedves Gini! Zalából származom. Mi a “csekmet” szót a rossz, javíthatatlan, értéktelen dolgokra szoktuk a mai napig használni.
A “bozótos, gondozatlan terület” re pedig azt mondjuk, hogy “dzsindzsa”. 🙂
A “köped” szó nálunk és a környezetemben nem azt jelenti, hogy melege van, hanem, hogy hámlik vkinek a bőre. Ne érts félre, csak a pontosság kedvérét írtam le.A többi stimmel! 🙂
Szabolcs – Szatmár – Bereg megye:
slipesz – papucs
megyen – megy, vagy működik valami
zsein – általában krumpli, vagy kukoricaföld
lajtorja – létra
stráf szekér – kétkerekű kézi kocsi
paszuly – bab
Hajdúság:
Furi-aranyos
Slambuc-tésztás,krumplis egytálétel
Szabolcs- Szatmár Bereg:
pocos-meztelen
górni- szórni
gáter- ajtó